Amíg a gyerekek játszanak, apa és anya vállalkozásról beszélgetnek az étkezőasztalnál. Hétköznapi, sőt, gyakori kép. Annyira gyakori, hogy Magyarországon közel 50 ezer olyan vállalkozás működik ma, amelyben a cégtulajdonosok között rokoni, házastársi kapcsolat van. Ezen belül körülbelül 30 ezer családi vállalkozást találunk: olyat, amely legalább 51%-ban családi tulajdonban van és/vagy a családtagok részt vesznek a vállalkozás irányításában.
És gyakori a panasz is. Fiatal házaspártól halljuk: “Az a baj, hogy amikor teendő van a cégben, akkor mindkét szülő kiesik, nem tudunk a gyerekekkel jól foglalkozni. Meg hát egymással se.”
De panaszkodnak a sikeres “öregek” is. Több milliárdos árbevételű, 30 éves magyar vállalkozás tulajdonosa meséli: “Elegem van abból, hogy még a családi születésnapokon is a cégről beszélgetünk!” A felesége mellette áll, csitítja: “Szerencsére a fiatalok nemsokára teljesen átveszik a céget.” A férj három évtizede első számú vezető, a feleség sokáig HR-vezető volt, mostanra nyugdíjas.
A jelenlegi családi vállalkozások jelentős részét a 90-es évek rendszerváltó nemzedéke alapította, de folyamatosan jönnek létre újabb családi vállalkozások. Az újak sokat tanulhatnak a mostanra generációváltó szakaszba lépett vállalkozásoktól.
Régi mondás, hogy az ember ne lakjon “papucsos távolságra” az anyósától. Ez a cégeinkkel is így van. A problémákat nagyon leegyszerűsítve három csoportba sorolhatjuk.
A család és munkahely összefonódásának csapdája
Nem jó, ha nem “tehetjük le a tollat” délután, a munkahelyről hazatérve. Hát még ha a vezetők közötti egyet-nem-értést vagy akár egy nehezebb időszak feszültségét terheljük a családra. Ez pedig szinte elkerülhetetlen egy családi cég esetében. Mit tehetünk ellene? Az első és legfontosabb a nyílt megbeszélés: hol látjuk a problémát, milyen területekre nehezedik rá a közös munka, közös felelősség súlya. Ezután pedig érdemes szakemberhez fordulni, aki segít ennek mind az érzelmi, mind pedig a munkaszervezési kérdéseit feloldani.
A tulajdonosok és menedzserek problémája
Nehezebben átlátható, miért okoz konfliktust, ha egy cég tulajdonosai és menedzserei is ugyanazok a személyek. Egy cég fejlődése érdekében gyakran van szükség befektetésre, adott esetben olyan fejlesztésre, ami csökkenti abban az évben az osztalék lehetőségét. A családi cégekben gyakori, hogy a tulajdonos-menedzserek fizetését az iparági szint alatt tartják, számítva az osztalékra, illetve más juttatásokra a cégtől. De amikor a cégnek nehezen megy (vagy éppen dinamikus fejlesztési fázisban van), az osztalék sem érkezik, a fizetés is szűkös… az alaposan próbára teszi a családi kasszát. Ezen a problémán a gondos, a családi tartalékokat, kiadásokat is figyelembe vevő üzleti tervezés segíthet, amelyet szintén érdemes szakemberek bevonásával megtenni legalább 1-2 alkalommal.
Az átadás, generációváltás nagy kérdései
Sokkoló adat: bár a magyar cégalapítók 80%-a gondolja úgy, hogy családon belül szeretné átadni majd a céget, a fiataloknak csak mintegy 20%-a venné át. Az alapítók pedig idővel el szeretnék engedni a céget. Hogy mi hiányzik? Egyrészt a megfelelő új menedzsment, másrészt az alapítói terv arra vonatkozóan, hogy hogyan is adják majd át a céget. Egyelőre csak a cégek körülbelül 5%-a ment át sikeres generációváltáson, azaz a nagyja még hátravan. Hogy mi a teendő? Mára számtalan tanácsadó foglalkozik ezzel a kérdéssel, hiszen nemzetgazdasági szempontból is jelentős kérdés: a családi vállalkozások mintegy kétharmada bukhat bele a generációváltásba a nemzetközi statisztikák alapján. A gondosan megtervezett átadás, a 3-5 évre elnyújtott folyamat sikeres váltást tesz lehetővé.
És váltani, távolodni szükséges, mert az íróasztal és a családi ebédlőasztal között nem jó az a bizonyos közmondásos “papucsos távolság”.
Hüvös Ágnes
Cégvezető
Olvass bele magazinunkba is:
Olvass bele legújabb magazinunkba!