Ha Törökországban jársz, ezt a szót biztosan megtanulod. Vaslapon sült töltött tésztát jelent, melyet papírvékonyságúra nyújtanak a gözlemecik, akik úton útfélen kínálják finomságukat.
Neve a török „göz” szóból származik – jelentése „szem” -, és a barna, szemformára emlékeztető, kinyílt tésztafoltokra utal, melyek sütés közben megjelennek a tészta felületén.
Tölteléke tájegységek szerint változó: a darált hústól (birka, illetve marhahús) kezdve a füstölt tengeri herkentyűkön át zöldségek színes választékáig bármi lehet. Utóbbiak közül a spenót és petrezselyem keveréke a legelterjedtebb, de fokhagyma, hagyma, cukkini, padlizsán is kerülhet bele. A zöldségek kiegészítője legtöbbször egy tipikus nemzeti sajt, a török fehér sajt (törökül beyaz peynir). Ez hasonlít leginkább a görög fetához. Íze sós, állaga puha és tehéntejből készül, bár készítőkként változhatnak a hozzávalók. Ez a törökök SAJT-ja, így nagybetűvel.
A tészta sütése vagy lapos vasserpenyőben történik – tehát otthon is elkészíthető -, vagy az európai ember számára ismeretlen, domború vaslapon, a saç-on (ejtsd: sach) történik. Ez utóbbi alá az utcákon hagyományos módon tüzet raknak és úgy melegítik fel, a modernebb változatok már elektromos, vagy gázos megoldással készülnek.
A gözleme a mai street foodok őse. Köztereken, utak mellett dobogókon vagy a földre terített takarókon ülve készítik. Az alacsony, nagyméretű, kör alakú gyúródeszkán a szemünk előtt formálódik a tészta, kívánságunk szerint töltik meg, s sütik ki ezt a laktató finomságot. Papírtálcára vagy csak sima fehér papírra helyezik és már vihetjük is.
És ha ezek után te is kipróbálnád a gözlemét, íme a receptje:
Hozzávalók: 60 dkg liszt, 1,5 dkg só, 5,5 g élesztőpor, pici cukor, 3 dl víz, 1,2 dl olaj, 6,5 dkg vaj
Elkészítés: Egy nagyobb edénybe vagy kelesztő tálba beleszitáljuk a liszt négyötöd részét. Rászórjuk a sót, majd alaposan összekeverjük. Az élesztőt a cukorral egy kisebb tálban óvatosan összekeverjük, majd negyed bögre langyos vizet adunk hozzá. A tál liszt közepén készítsünk egy kis mélyedést, azután öntsük bele az élesztős masszát, végül pedig fedjük be egy kevés liszttel. Várjunk 10 percig, amíg egy kicsit megdagad.
Miután kicsit kiemelkedett az élesztős massza a lisztből, öntsük bele a maradék vizet, majd erőteljesen dagasszuk legalább 5 percig, vagy amíg közepesen lágy tésztát nem kapunk. Fedjük le és tegyük meleg helyre kelni. Ehhez legalább egy óra szükséges, a tésztának kétszeres méretűre kell dagadnia.
A megkelt tésztát tegyük lisztezett gyúródeszkára. Osszuk tíz egyforma részre, ezekből formázzunk kis vekniket. A tíz veknit sodrófával 3 milliméter vastagság köralakra nyújtsuk ki és egy ecset segítségével kenjük meg vékonyan olajjal!
A tészta felén oszlassuk el a tölteléket. Ezután hajtsunk félbe a tésztát, majd a széleket alaposan nyomkodjuk össze, nehogy sütés közben kifolyjon a töltelék. Forrósítsunk fel egy öntöttvas serpenyőt, vajazzuk ki, majd mindkét felén süssük meg ropogósra. (mindmegette.hu)
Afiyet olsun!
Útinapló D’Angel
Olvass bele legújabb magazinunkba!