zajongo.blog.hu
Ismerős az az érzés, amikor a hosszú fagyos borongós tél után a soron következő reggelen már úgy lépsz ki az utcára, hogy lágyan az arcodba fúj a langyos tavaszi szellő és érzed a napsütés illatát?
Egyre többször kezdjük átélni ezt a pillanatot és mosolyogva tudatosíthatjuk, hogy itt a tavasz. Mi is történik ilyenkor a testünkkel?
Az emberek mindig is érzékenyek voltak az időjárás változásra. Erre ősidők óta programozva vagyunk. Gondoljunk csak bele, hogy csak az elmúlt száz évben lett szinte mindenki számára elérhető a fűtés, vagy a légkondicionáló. Ezek segítségével állandó szinten tudjuk tartani a kellemes hőérzetünket, viszont ez nem mindig volt így és évekkel ezelőttig csak a melegebb időjárás közeledtével járhatta át igazán az embert ez, a szinte már eufórikus állapot.
Éghajlat változáskor az agyunk bizonyos részei aktiválódnak, valamint a napfény hatására a hormonális egyensúly megváltozik. Picit tudományosabban ez úgy néz ki, hogy tavasszal a hosszabb nappaloknak köszönhetően több fény éri a szemünket, a toboz mirigyünk reagál és jelzi az agynak, hogy itt az idő csökkenteni a melatonin termelést, amelyet az alvásért felelős hormonként is ismerhetünk. Eközben a szerotonin, a boldogságot serkentő hormonszint emelkedik a napfény hatására. Nekik köszönhetjük a vidámabb, felszabadultabb életérzést tavasszal.
Nem csak a genetikánkban van kódolva a fény hatására történő változás, hanem a viselkedésünkben is fellelhetőek ezek az ösztönös változások, hiszen pszichológiai szempontból is reagálunk a fényre. Nem csoda, mivel sötétben a pihenésre, világosban az aktivitásra érzünk késztetést.
A több fény és hosszabb nappalok következtében többet töltünk a szabadban, jó esetben a természetben, ami már önmagában nyugtató, örömteli hatással van az emberre.
Az “ébredésre” vagyunk programozva ilyenkor tavasszal, a fény áthatja testünket, lelkünket és eme tényezők kombinációjának hatására érezhetjük magunkban az élénkség kellemes állapotát.
Tartsuk meg ezt a jó érzést minél tovább!