Balaton
Borbély Tamás: A legfontosabb, amit próbálunk átadni, az a természetközeliség, a természet szeretete és tisztelete
  • 2021. november 12.

Az utóbbi években számos szakmai díjjal büszkélkedhet a Borbély Családi Pincészet. Borbély Tamással beszélgettünk.

Az elnyert díjak közül, melyikre vagytok a legbüszkébbek?

Az utóbbi évben is sok siker övezte a család munkáját. Büszkék vagyunk a Bor és Piac Legszebb szőlőbirtok díjára Középbirtok kategóriában, vagy apa Miniszteri elismerő oklevelére, melyet az ágazatért tett Hegyközségi tevékenységéért kapott.

Természetesen messze a legnagyobb elismerés a 2020-as Év Bortermelője díj Magyarországon, melyet 2020. december 4-én hirdettek ki és idén július 11-én adták át az Oklevelét egy gálaebéd keretein belül, ahol Áder János Köztársasági Elnök Úr volt a díszvendég.

Nagy megtiszteltetés, hogy a Badacsonyi borvidékről elsőként érdemelhettem ki ezt a díjat, egy fontos elismerés ez az ágazattól.

Véleményed szerint, mi kell ahhoz, hogy a rendkívül erős magyar mezőnyben egy pincészet nyerni tudjon?

Valóban a szőlő- bor termelés komoly fejlődésen és sikereken ment keresztül az utóbbi években Magyarországon. Ezzel együtt a fogyasztók körében a borkultúra is komolyan fejlődik. A sikereink, díjaink mind annak a jele, hogy az út melyen az elmúlt 40 évben haladt előre a család, az jó irányba tart és van becsülete az alázatos munkának.

Mert hiszem, és tudom, hogy a díj nem tisztán az én érdemem – hiszen a szülők által megalapozott családi márkának köszönhető, hogy egyáltalán én itt tevékenykedhetem, és az elejétől fogva közösen megyünk előre. A borvidéket a borainkon keresztül visszük közelebb a fogyasztóhoz, a csapatmunkánk gyümölcse ez a díj. Összességében nem elég középszerűen tenni a dolgunkat, ki kell tűnni a mezőnyből a minőséggel, stílussal.

Ezért dolgozunk első sorban a helyi fehér fajtákkal (Olaszrizling, Kéknyelű, Rózsakő), mert hisszük, hogy egyedi hosszú távú értékeket ezen fajtákkal tudunk teremteni.

Van esetleg olyan szakmai elismerés, amit szeretnétek még a közeljövőben magatoknak tudni?

Az útnak, melyen járunk sosincs vége, mindig van előrébb. Keressük a területeink és a fajtáink harmóniáját évről évre és tudatosul bennünk, hogy mennyi mindent nem tudunk még, mennyi mindenre tanít a természet.

Minden elismerés, siker, díj előrébb visz és visszaigazolás, hogy jól tesszük a dolgunkat. Mégis a legnagyobb öröm lenne, ha kisfiúnk lenne a következő generáció, aki beleszeret a szőlő-bor világába.

A legfontosabb, amit próbálunk átadni, az a természetközeliség, a természet szeretete és tisztelete.

Azt látom, hogy ez a rajongás és vonzalom abszolút ragadós. A szikra a következő generációban már izzik, de a kisfiunkon fog múlni, hogy mennyire ivódik bele ez a légkör. Ahogyan nálam sem volt kényszer, magam sem szeretnék erőltetni semmit. Akkor tud ez belülről fakadóan a jóra törekvés lenni, ha ő választja magának az utat.

Olvass bele magazinunkba is: