Hatalmas volt az érdeklődés a Sándor-palota újabb Nyitott Kapuk programjára: a május 30-i eseményre meghirdetett helyek szinte azonnal beteltek, miután Sulyok Tamás bejelentette a látogatási lehetőséget.
A szervezők röviddel később már azt közölték, hogy minden időpont megtelt. Akik viszont időben regisztráltak és kaptak visszaigazolást, ott lehetnek a vezetett sétán.
A Nyitott Kapuk-sorozat 2025 márciusában indult, a mostani pedig már a hetedik alkalom lesz. A program nemcsak azért népszerű, mert ritkán lehet bejutni a palotába, hanem azért is, mert a látogatók egészen különös történeteket hallhatnak az épület múltjáról.
A vezetett sétákon szó esik például a titokzatos római szarkofágról, Teleki Pál tragikus haláláról, de még a termek és szobrok rejtett jelentéseiről is.
A palota története önmagában is elképesztő. Az épületet gróf Sándor Vince építtette 1806-ban, de máig nem teljesen egyértelmű, hogy valóban a bécsi Johann Aman tervezte-e, vagy inkább Pollack Mihály állt mögötte.
A második világháború végén a palota szinte teljesen megsemmisült. 1945 telén, néhány évvel Teleki Pál halála után bombázás érte a budai Várat, a Sándor-palotából pedig gyakorlatilag csak romok maradtak. Az értékek egy részét külföldre vitték, az épület pedig évtizedekig üresen és elhanyagoltan állt.
A ma ismert palota végül csak 2002-ben épült újjá, méghozzá az 1983-ban előkerült eredeti tervrajzok és korabeli fotók alapján. Az enteriőrök helyreállításában nagy segítséget jelentettek Klösz György századfordulós felvételei is, amelyek még azelőtt készültek, hogy egy időben komolyan felmerült volna az épület lebontása.
A palota már a 19. században is modernnek számított. Franz Schams korabeli útleírása szerint télikert, gazdagon díszített termek, gőzfűtés és vezetékes víz is volt benne – utóbbi kettő akkoriban igazi luxusnak számított.
A Sándor család neve sem maradt unalmas módon fenn a történelemben. A legismertebb figura kétségkívül Sándor Móric volt, akit vakmerő lovasmutatványai miatt egyszerűen csak „ördöglovasnak” hívtak Pesten. Állítólag lovával emeletekre ugratott fel, és olyan mutatványokat csinált, amelyektől még a bécsi arisztokraták is ledöbbentek.
A palotának később komoly politikai szerepe is lett: lakott itt Andrássy Gyula, majd Tisza Kálmán is, sőt egy legenda szerint titkos folyosó kötötte össze a Várszínházzal, ahol állítólag még Erzsébet királyné is megfordult.
Nem csoda, hogy ekkora lett az érdeklődés: a Sándor-palota nemcsak az államfő hivatalos rezidenciája, hanem az egyik legtitokzatosabb és legtörténetibb épület a Budai Várban.