Több mint száz képen keresztül mutatja be Czene Béla festészetét A valóság szerelmese címmel szerdától egy hónapon át a Kieselbach Galéria kiállítása, melyhez hasonló címmel reprezentatív album is megjelent a Móra Kiadó gondozásában.
Czene Bélát sokáig „lesajnálta” a magyar művészettörténet, pedig munkái kiváló belépési pontot adhatnak a magyar festészetbe. Képei olyan izgalmas látványt nyújtanak, hogy rögtön megragadják a közönséget, amely mindig is szerette – mondta el a monográfia és a kiállítás keddi sajtóbemutatóján a Kieselbach Galéria tulajdonosa.
Kieselbach Tamás hangsúlyozta: Molnos Péter könyve izgalmasan mondja el Czene Béla életművét, tele meglepetéssel. A kötet azt bizonyítja, hogy nem ismertük Czene Bélát – fogalmazott.
Janikovszky János műgyűjtő, a Móra Kiadó tulajdonos-vezérigazgatója kiemelte: a kötettel és a kiállítással Czene Béla születése után 111 évvel kapja meg azt, amit már nagyon régen megérdemelt.
„Elképesztő, hogy hatvan éven át ennyire egyenletes minőségben tudott alkotni” – méltatta az 1999-ben elhunyt festőt.
Molnos Péter művészettörténész, A valóság szerelmese című monográfia szerzője felidézte, hogy Czene Béla mestere Rudnay Gyula volt a főiskolán, amelyet azonban otthagyott, és ösztöndíjjal elutazott Rómába. Itáliában nem a kortárs festészet, hanem a reneszánsz elődők gyakorolták rá a legerősebb hatást.
Ezután következett a Czene-életmű legerősebb korszaka, a népi periódus, az ötvenes években azonban csatlakoznia kellett a szocreálhoz. Az ötvenes évek végétől talált rá arra a hangra, amely mellett aztán haláláig kitartott – fűzte hozzá.
Czene Béla ma éppen ezekről, a hatvanas-nyolcvanas éveket tűpontosan megragadó, mai szóval „retró” hangulatú képeiről ismert, ami nem véletlen. Egy-egy tárggyal, ruhamintával rögtön bevezeti a nézőt az adott korba, miliőteremtő képességben nem találni párját a magyar festészetben – mondta el.
Molnos Péter emlékeztetett arra, hogy Czene Bélára jellemző a festészet érzéki élvezete, képei azt sugallják, hogy imádott festeni. Ez megmutatkozik az életmű nagyságában is: évente akár 30-50 képet is készített.
Meglepetés is érte azonban a szerzőt a kutatás során. Molnos Péter elmondta, a családi padlásról került elő „az életmű krémje”, azok a munkák, amelyeket Czene Béla nem akart eladni, és amelyek az életműről alkotott képet is újraírták.
(FOTÓ)(MTI)
Olvass bele legújabb magazinunkba!