Szeptember 29-én tartották a Szív Világnapját, amely idén többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a szívbetegségek nem mindenkinél jelentkeznek ugyanazokkal a tünetekkel. A nőknél különösen gyakoriak lehetnek azok a kevésbé egyértelmű jelek, amelyeket könnyű más problémának tulajdonítani.
Az OTP Egészségpénztár adatai szerint 2026 első nyolc hónapjában a pénztártagok már több mint 50 millió forintot fordítottak kardiológiai ellátásokra. Ez az összeg már ekkor meghaladta a teljes 2025-ös év hasonló kiadásait.
A Budai Egészségközpont adatai ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a megelőzés továbbra sem kapott elegendő figyelmet: a kardiológiai vizsgálatoknak mindössze 15 százaléka történt megelőző céllal. Vagyis tíz vizsgálatból több mint nyolcra már valamilyen panasz vagy tünet miatt került sor.
Nem mindig a mellkasi fájdalom az első jel
A szívbetegségről sokaknak elsősorban az erős, hirtelen jelentkező mellkasi fájdalom jut eszébe. A nőknél azonban ennél jóval kevésbé feltűnő tünetek is jelezhettek szív- és érrendszeri problémát.
Ilyen lehetett például a napokon át tartó, szokatlan fáradtság, az enyhe terhelésre jelentkező légszomj, a hányinger, a gyomorégéshez hasonló kellemetlen érzés, vagy a nyakba, állkapocsba, hátba, illetve a lapockák közé sugárzó fájdalom.
Dr. Gara Edit PhD, a Budai Egészségközpont kardiológus szakorvosa szerint sok nő úgy jutott el hozzájuk, hogy korábban már kivizsgálták, mégsem találták meg a panaszok egyértelmű okát.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a nőknél gyakrabban fordulhatnak elő a szív kisebb ereit érintő eltérések, amelyek hagyományos vizsgálatokkal nem minden esetben mutathatók ki egyértelműen.
Emiatt a teljes kórtörténet ismerete is különösen fontos lehetett. Nemcsak a jelenlegi panaszok számítottak, hanem például a korábbi terhességi szövődmények vagy a menopauza időpontja is.
A terhességi előzmények évekkel később is számíthatnak
A nőknél több olyan kockázati tényező is ismert, amely szorosan kapcsolódik az élet különböző szakaszaihoz.
A preeclampsia, a terhességi cukorbetegség vagy a koraszülés akár évekkel később is összefügghetett a szív- és érrendszeri betegségek magasabb kockázatával.
A korai menopauza szintén fontos tényező lehetett. Egy, 2026-ban a JAMA Cardiology folyóiratban megjelent kutatás több mint tízezer nő adatait elemezte, és azt találta, hogy a 40 éves kor előtt bekövetkező természetes menopauza magasabb élethosszig tartó koszorúér-betegség-kockázattal járt.
Egyre több nő jutott el kivizsgálásra
A Budai Egészségközpont adatai szerint 2023 és 2025 között 27 százalékkal nőtt a kardiológiai vizsgálatok száma: közel tízezerről csaknem tizennégyezerre emelkedett.
A növekedés a nőknél még erőteljesebb volt. Körükben 31 százalékkal nőtt a vizsgálatok száma, és 2026-ban már az összes kardiológiai vizsgálat 47 százalékát nők vették igénybe.
Kiemelt korosztályt jelentettek az 51 és 65 év közötti nők. 2025-ben a női kardiológiai páciensek 29 százaléka tartozott ebbe a korcsoportba, arányuk pedig 2023 óta folyamatosan nőtt.
Ez az időszak egybeeshetett a menopauzával is, amikor megszűnik az ösztrogén korábbi védőhatása.
A megelőzés továbbra is háttérbe szorult
Miközben egyre többen fordultak kardiológushoz, a megelőző vizsgálatok aránya csökkent.
2023-ban a vizsgálatok 21 százaléka történt megelőzési céllal, 2025-ben és 2026-ban azonban ez az arány már csak 15 százalék körül alakult.
Ez azt jelentette, hogy a legtöbben továbbra is akkor jutottak el szakorvoshoz, amikor már valamilyen tünetük vagy panaszuk volt.
Mire érdemes figyelni?
Dr. Gara Edit szerint néhány egyszerű lépés sokat jelenthet a szív egészségének megőrzésében.
Érdemes rendszeresen ellenőriztetni a vérnyomást, a koleszterin- és vércukorszintet, valamint figyelni a testsúly változására is.
Fontos, hogy az orvos a teljes kórtörténetet ismerje, beleértve a korábbi terhességi problémákat vagy a menopauza időpontját.
A rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott étrend szintén fontos része lehetett a megelőzésnek.
A szokatlan tüneteket pedig nem érdemes félvállról venni. A tartós fáradtság, a nehézlégzés vagy a mellkason kívül jelentkező fájdalom is indokolhatott orvosi kivizsgálást.
A Szív Világnapjának egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a szívbetegségek jelei nem mindig látványosak. Különösen a nőknél fordulhat elő, hogy a szervezet egészen másképp jelez, mint ahogyan azt a legtöbben elképzelik.
A rendszeres szűrés, a kockázati tényezők ismerete és a szokatlan panaszok komolyan vétele ezért kulcsszerepet játszhat abban, hogy egy esetleges problémát időben felismerjenek.