InfoPont Ajánló Magazin
Kult

125 éves a Vígszínház

Százhuszonöt éve, 1896. május 1-jén Jókai Mór A Barangok, vagy A peoniai vajda című darabjának díszbemutatójával nyitotta meg kapuit a Vígszínház. Az azóta eltelt 125 évben a színház társulata 1443 premiert tartott, több ezer művész fordult meg a színpadokon, és közel ötvenmillió néző tapsolhatott a sikereknek. A jubileumi évben a Vígszínház számos meglepetéssel várja a közönséget. Az ünneplés május 1. és 8. között múltidéző, ingyenes online vetítéssorozattal kezdődik.

Magyarország legnagyobb kőszínháza, a Vígszínház az osztrák Fellner és Helmer cég fényűző neobarokk tervei alapján épült az éppen világvárossá váló Budapesten. Az akkor még külterületnek számító, malmokkal, ipari létesítményekkel szegélyezett mocsaras területen az 1895. április 1-i alapkőletétel után egy évvel, 1896. április 2-án már megkezdődhetett a bemutató előadás olvasópróbája, május elsején pedig végre megnyitotta kapuit a közönség előtt Magyarország első magánszínháza.

A Vígszínház mindig is iránytű, igazodási pont volt a magyar kulturális életben, a színházi élet katalizátora. A megnyitó óta eltelt 125 évben színháztörténetünk megkerülhetetlenül fontos tényezője, amelyet legendás színészek és alkotók munkája tett feledhetetlenné.

A színház történetében mérföldkőnek számítanak a magyar és külföldi ősbemutatók, és az olyan színházi rekordnak számító előadások, mint a több mint 1300-szor eljátszott A dzsungel könyve; a 999. előadásnál járó
A padlás vagy a több mint 35 éve műsoron lévő Játszd újra, Sam! A legtöbbször, szám szerint hétszer Molnár Ferenc Liliom című darabját mutatta be a színház, a leghosszabb társulati tagsággal pedig a 93 éves Szatmár Liza büszkélkedhet, aki 1951 óta, azaz hetven éve a Vígszínház színésznője. A legeket és a felejthetetlen pillanatokat az elkövetkezendő egy évben számos módon felidézi majd a színház, a jelenlegi különleges helyzethez igazodva azonban az ünnep május elsején online bejelentkezéssel és egy egyhetes vetítéssorozattal kezdődött.

Május 6-án a fülbemászó dallamoké és a húszas évek hangulatáé lesz a főszerep, Zerkovitz Béla Csókos asszony című nagyoperettjével. Pápai Erika játszotta Pünkösdi Katót, Dorozsmay Pista nevű udvarlója pedig Kaszás Attila volt, aki szívszorítóan énekelte, hogy

„Mi muzsikus lelkek, mi bohém fiúk, csak hangulat minden minálunk…”.

A felvételen Kern Andrást, Benedek Miklóst, Méhes Lászlót és Igó Évát is láthatjuk.

A Dühöngő ifjúság bejárta az egész világot, viharos sikerének titka sokak szerint nem is a szerelmi-négyszög történetben, hanem a főhős karakterében rejlik. Rudolf Péter első színházi rendezése, Kaszás Attila, Eszenyi Enikő, Igó Éva, Szarvas József és Mádi Szabó Gábor szereplésével évekig ment telt házzal a Pesti Színházban. Május 7-én, pénteken este ezt az előadást láthatják nézők.

A közvetítéssorozatot május 8-án minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művének felvétele zárja. Ez az az előadás, amire a 125 év során a legtöbb néző váltott jegyet a Vígszínházban. Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter félig mese – félig musicalje generációk szívébe lopta el magát. Az archív felvételen az ős-szereposztás látható: Rádiós szerepében Kaszás Attila, partnerei pedig Igó Éva, Tábori Nóra, Hegedűs D. Géza, Méhes László, Pápai Erika, Rácz Géza, Balázs Péter, Vallai Péter, Seress Zoltán és Sipos András.


Olvass bele a magazinunkba is:

Olvass bele legújabb magazinunkba!

Ez is érdekelhet:

Balázsovits Lajos a Nemzet Színésze

Glück Viktória

Spirit Színház – Egész évben színház!

InfoPont

„Más eljátszani a rendezőt és más valójában beülni a rendezői székbe” – Interjúnk Csányi Sándorral

InfoPont

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket ( cookie - kat ) használ. Elfogadom Bővebben