Január 12-én ünnepeljük a magyar musical napját. 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, Hubay Miklós, Vas István és Ránki György alkotását, az Egy szerelem három éjszakáját.
A II. Világháború alatt játszódó, Radnóti Miklós sorsát idéző drámát Hubay Miklós, a
verseket Vas István írta, a zenét Ránki György szerezte. A darabot parádés szereposztással
állította színpadra Szinetár Miklós: a költő Bálintot Bodrogi Gyula, feleségét, Júliát Margitai
Ági, poétabarátait Miklósy György és Angyal Sándor, Szegilonghy Lajos bírót Agárdi Gábor,
feleségét, Melittát Sennyei Vera alakította. Tizenhat évvel a világháború befejezése után és öt
évvel az 1956-os forradalom veszteségei után a színpadon megjelenő félelem még élő emlék
volt, a nyomorgó irodalmárok, a „Magyar Szent Korona nevében” ítélkező bíró, a kicsapongó
úrinő, de a légnyomást kapott katonák („a három királyok”) vagy a hatalmát erőszakkal
érvényesítő légós „személyes” ismerősei voltak a nézőtéren ülőknek. A nyomasztó történet és
az avantgárd, elsősorban nem slágereket teremtő muzsika ellenére az előadás kivívta a
közönség szeretetét, az új hangvételű mű nagyjából ötven előadást ért meg. A sikeres musical néhány évvel színházi premierje után filmvászonra került. (oszmi.hu)
Az „operett-nagyhatalomnak” tartott Magyarországon rendkívül népszerűvé vált a musical műfaja. Az 1970-es évektől egymást követték a sikerdarabok, csak néhányat említve: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, István, a király (e rockopera műfajilag musicalnek minősül), A padlás, Doktor Herz, Légy jó mindhalálig, Valahol Európában, A dzsungel könyve, Hotel Menthol, Made in Hungária, Abigél, Isten pénze, Szép nyári nap, Én, József Attila, A fejedelem, A Pál utcai fiúk. (https://szinhaz.online/)
Olvass bele legújabb magazinunkba!