Kult
A LUDWIG MÚZEUM 2021-ES PROGRAMTERVE
  • 2021. február 15.

IDŐGÉP. ÚJ VÁLOGATÁS A LUDWIG MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL

2021. január 1.

Az időgép egy olyan, egyelőre csak elméletben létező szerkezet, melynek segítségével a múltba vagy a jövőbe repíthetjük fizikai testünket. A kiállítás azonban nem az időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, melyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást.

A kiállítás a világjárvány rövid szünetében, rendkívüli körülmények között jött létre, így nem hagyhatta figyelmen kívül az elmúlt időszak tanulságait sem. A múzeum mintegy 800 darabot számláló gyűjteményéből olyan művek láthatóak, amelyek a személyes, a művészi és a történelmi idő különböző aspektusait tárják a néző elé, a kurátor személyes nézőpontjából.

Kurátor: SZIPŐCS Krisztina

BARABÁSILAB: REJTETT MINTÁZATOK. A HÁLÓZATI GONDOLKODÁS NYELVE

2021. május 2. (hosszabbítás várható)

Rejtett mintázatok a nagyrészt Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató tevékenységéhez köthető ún. Barabási-hálózatokat felhasználó kutatások elmúlt 25 évének bemutatása köré szerveződik. A hálózati vizualizáció alakulásának-fejlődésének nyomon követésével – a Barabási kutatólabor meghatározó projektjeinek bemutatása révén – az átfogó módszer képzőművészeti alkalmazásához juthat el az érdeklődő. A csúcstechnológia felhasználásával a hálózati ábrák és struktúrák szemléletesen értelmezik azokat a rejtett kapcsolatokat és összefüggéseket, amelyek egy-egy vizsgált jelenség hátterében húzódnak. A tárlat újszerű, izgalmas kísérlet arra, hogy múzeumi környezetben mutassunk be tudományos eredményeket.

A BarabásiLab kutatásaiban a dolgok és jelenségek közötti többnyire láthatatlan összefüggések keresése, az ismétlődő mintázatok felderítése áll a középpontban, amelyek összekapcsolják a természetet, a társadalmat, a nyelvet és a kultúrát. A hálózati szemlélet olyan átfogó, univerzális módszerrel kecsegtet, amelynek segítségével szinte minden összefüggés (pl. a művészeti karrierek sikeressége) természettudományos precizitással vizsgálható. A virtuális és valóságos adatszobrok, valamint a kiterjesztett valóságot használó eszközök segítségével a térbe kilépő vizualizáció a megjelenítés új lehetőségeit kínálja a kutatóknak és az érdeklődőknek.

Kurátor: KÉSZMAN József

VERS L’INFINI. KONOK TAMÁS ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA (1930–2020)

2021. április 11.

Konok Tamás festőművész 90. születésnapját a múzeum nagyszabású életmű-kiállítással készült megünnepelni. A rendkívüli helyzet miatt a tárlatot szeptemberről decemberre halasztottuk, és a tervezett 2020. december 10-i megnyitóra a falakra került Konok Tamás több mint száz alkotása.

Több mint fájdalmas számunkra, hogy az alkotóereje teljében lévő, általános tisztelettel és szeretettel övezett Konok Tamás nem érhette meg a kiállítás megvalósulását. Az esemény így olyan emlékkiállítássá alakult, mellyel Konok Tamás egyedülálló, különleges, folyamatosan megújuló művészete előtt tisztelgünk a „Vers l’infini”, azaz „a végtelenbe” címmel, a művész egyik művének címét kölcsönözve.

Az elmúlt évtizedekben számos alkalommal rendeztek kisebb-nagyobb válogatásokat Konok Tamás életművéből, és ahogy a korábbiak, ez a kiállítás sem vállalkozhatott a több mint négyezer darabot számláló, hét évtizedet átölelő oeuvre teljes áttekintésére, csupán felvillantja az egyes korszakokat, a jellemző műtípusokat, témaköröket. A tárlat anyagát a művész műterméből, az ő közreműködésével válogattuk, erős hangsúllyal a legfrissebb, a 2000-es és 2010-es években készült munkákra.

Kurátor: SZIPŐCS Krisztina

LASSÚ ÉLET, RADIKÁLIS HÉTKÖZNAPOK

2021. július 8. – szeptember 5.

A nemzetközi csoportos kiállítás állásfoglalás és közvetlen reakció napjaink égető globális kérdéseire. A lassú-szemléletmód a társadalom, a gazdaság és a mindennapi élet területén egyaránt a meglévő struktúrák újragondolását és a bevett gyakorlatok újraszervezését jelenti. Lényege a tudatosságban és a kritikai

hozzáállásban ragadható meg leginkább, melynek köszönhetően egyre több lehetséges alternatíva áll rendelkezésre a permakultúrás gazdálkodástól a hulladékmentes háztartásvezetésen és az önkéntes egyszerűségen át a növekedés nélküli gazdaság koncepciójáig. A széles műfaji spektrumot átfogó alkotások egy része a környezetterhelő és kizsákmányoló gyakorlatokat veszi górcső alá, mások a jövő kihívásaira kínálnak utópisztikus modelleket, némelyek pedig művészetfogyasztási szokásaink megváltoztatására késztetnek.

Az eredetileg 2020 áprilisára tervezett, ám a járvány miatt online bemutatóvá vált (végül 2020 őszén a koblenzi Ludwig Museumban bemutatott) Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítással olyan témákat feszegetünk, amelyek a globális Covid-19-járvány következtében fenyegetően közelivé és égetően aktuálissá válnak. A „lassú-élet” egyik percről a másikra mindennapi valósággá, a globális világ kényszerű működésmódjává változott.

Kurátorok: a Ludwig Múzeum kurátori csapata (CSIZEK Petra, Jan ELANTKOWSKI, KÉSZMAN József, PETRÓ Zsuzska, POPOVICS Viktória, ÜVEGES Krisztina)

SPATIAL AFFAIRS

2021. április 29. – június 27.

A számítógép által generált szimulációk, virtuális valóságok vagy hálózatba kapcsolt digitális platformok a kibertértől a metaverzumig mára már nem a tudományos-fantasztikus irodalom fiktív helyszínei. Fontosságuk és szerepük egyre inkább a valós terekéhez mérhető. Az információs technológia olyan immateriális szférák létrejöttének mozgatórugója, amelyek érzékelésünk, tapasztalásunk, tudásunk, kommunikációnk és önmagunk kifejezésének legitim, párhuzamos dimenzióivá váltak, ahol valós és virtuális nem egymással szembeállítható ellentétpár többé, aminek következtében a háromdimenziós térfelfogás felülvizsgálatra szorul.

Spatial Affairs kiállítás célja a fizikai és digitális jelenlét kapcsolatának és egymásra utaltságának elemzése modern, konceptuális és kortárs műveken, valamint manifesztókon keresztül. A számítógép megjelenése előtti és utáni művészeti pozíciókban médiumuktól függetlenül közös, hogy a tudomány és technológia fejlődését, annak társadalmi hatását a tér fogalmán keresztül vizsgálják, amivel a tapinthatóan létező és a megfoghatatlan digitális kölcsönös függésére mutatnak rá.

Spatial Affairs a BEYOND MATTER: Cultural Heritage on the Verge of Virtual Reality (http://beyondmatter.eu) nemzetközi együttműködés keretein belül jön létre, a ZKM | Center for Art and Media Karlsruhe és a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum együttműködésében.

Kurátorok: Giulia BINI, Lívia NOLASCO-RÓZSÁS

Kurátor asszisztensek: Jan ELANTKOWSKI, FEIGL Fruzsina

A MÚZEUM MINT MEGVÁLTOZOTT ENTITÁS – HYMEX
Szimpózium

2021. május 6–7.

HyMEx // Hybrid Museum Experience Szimpózium a digitális és kísérleti muzeológia, a műtárgyvédelem, a kurátori gyakorlat és a művészetközvetítés, illetve a legkülönfélébb tudományos szakterületek kiváló kutatóinak és szakembereinek közreműködésével kíván platformot teremteni a kortárs művészeti szférát érintő, a hibrid múzeumi élmények területén tapasztalható kihívások és legújabb fejlemények, újítások megvitatására. A HyMEx a Beyond Matter (2019—2023, Kreatív Európa program) keretében jön létre: a négy éven át futó projekt a kulturális örökséget és a kortárs művészetet a virtuális valóság határmezsgyéjén vizsgálja, a legkülönfélébb események és formátumok keretében. A Beyond Matter kezdeményezője és projektvezetője a ZKM | Karlsruhe, emellett hat további partner vesz részt benne a Ludwig Múzeummal együtt, többek között a párizsi Centre Pompidou és a Tallinna Kunstihoone. A szimpózium programjának főbb részét meghívott nemzetközi előadók alkotják, további előadókat pedig nyílt pályázat útján választ ki a zsűri a kelet-közép-európai, illetve délkelet-európai régióból. A HyMEx célja, hogy minél tágabb teret adjon gondolatébresztő elképzeléseknek egy immár a legtöbb művészeti múzeum mindennapjaiban megkerülhetetlen témakörben.

Projektmenedzser: KÁLMÁN Borbála
Koncepció: NOLASCO-RÓZSÁS Lívia (ZKM |Hertz-Lab), KÁLMÁN Borbála
Szupervizor: KÉSZMAN József
Asszisztens: FEIGL Fruzsina

NAGYLÁTÓSZÖG. 120 ÉVES A MAGYAR FILM

2021. július 6. – november 14.

A magyar film születésének 120 éves évfordulójára rendezett kiállítás a fordulatokkal teli magyar filmtörténetet az állandó változás, a sikerek utáni megsemmisülések és az abból való feltámadások közötti izgalmas átmenetek felől közelíti meg. A magyar mozgókép történetét az első magyar film, az 1901-ben készült A

táncz bemutatásától kezdve a szerteágazó, összekapcsolódó, majd újra eltérő utak jellemzik, amelyek alakulásában a történelemnek éppúgy szerepe volt, mint az újító szándékoknak és gondolatoknak. A kiállítás a 20. század történelme és a magyar film története közötti párhuzamokat hangsúlyozza, és bemutatja a magyar filmgyártás fejlődését is. A tárlat olyan utazásra invitál, amely a filmművészet összekötő szerepét emeli ki, és az erről való párbeszédre késztet.

Kurátor: Dr. FABÉNYI Julia


 

METAFIZIKUS ÁTHATOLÁS EGY ZEBRÁN
Az „Egy a természettel – Vadászati és Természeti Világkiállítás Budapest 2021” kísérő programja

2021. szeptember 22. – november 21.

Kortárs körkép vadászatról, természetről

A Budapesten rendezendő Vadászati Világkiállítás alkalmából intézményünk saját gyűjteményi darabjaira támaszkodva, valamint kortárs művészek alkotásaiból rendez kiállítást a vadászat és természet témájában.

A vadászat tematikája évszázadokon keresztül jelentős fejezetet töltött be a művészettörténetben akár mitologikus, akár zsánerképek realista-idealizált megfogalmazásban. Az allegorikus megfogalmazástól a zsánerképekig, az apoteózistól az elmúlásra figyelmeztető csendéleteken keresztül a vadászat jelentése több volt mindig, mint a létfenntartáshoz szükséges örök, ősi aktus, a vad elejtése. Az elejtett vad vagy a legyőzni vágyott, megszemélyesített ismeretlen, félig állati, félig emberi lények a vadászatot mint ember-állat, ember és természet örökérvényű harcát fogalmazták meg. A legnemesebb vad, a szarvas szinte valamennyi nép legendáriumában a csoda erejével ható lény, metaforája a természet örökérvényűségébe vetett hitnek. A vadászat a mai napig betölti évezredes szerepét a létfenntartástól az arisztokratikus időkedvtelésig. Kiállításunk egyfajta keresztmetszetét szeretné annak nyújtani, hogyan gondolkodnak ma a művészek természet és vadászat kapcsolatáról.

A közel 30 művésztől kiállított munkák a kvázi reprezentációs formától a kritikus álláspontig a téma megközelítésének sokféleségét mutatják be.

Kurátor: FABÉNYI Julia

Együttműködő partnerek: NAGY Erzsébet, Vitus WEH


 

FREY KRISZTIÁN ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA 

2021. december 8. – 2022. február 26.

Frey Krisztián (1929–1997) a hatvanas évekbeli magyar neoavantgárd képzőművészet egyik kiemelkedő képviselője és a nemzetközi computer art korai svájci úttörője. Nagyszabású életmű-kiállításával régi adósságát törleszti a múzeum. Frey az Iparterv-nemzedék tagjaként saját maga által kifejlesztett absztrakt expresszionista formanyelvvel lépett a progresszív művészet színpadára az 1960-as évek elején. „Változó tempójú gesztusfestészetnek” nevezett jellegzetes, kézírásos jegyekkel tűzdelt expresszív absztrakciója széles esztétikai horizontot járt be, érintve a fehérré kiégett monokróm képeket, a kényszeres folyóírás naplószerű kalligráfiáit, valamint a pecsétek, falfirkák és digitális vektorok világát. A rangos múzeumok anyagából, valamint magyar és nemzetközi magángyűjtők alkotásaiból válogatott életmű-kiállításon eddig sosem látott teljességében bontakozik ki Frey életműve, a szakma előtt is ismeretlen korai munkáktól az itthon és Svájcban készült főműveken át az úttörő computer art-kísérletekig.

ESTERHAZY ART AWARD SHORT LIST 2021

2021. december 10. – 2022. február 28.

Az Esterházy Privatstiftung 2021-ben újra meghirdeti az Esterházy Art Award-ot. A benyújtott pályázatokból a nemzetközi szakmai zsűri választja ki a díjra jelölt maximum 25 művészt: a short list válogatásból a Ludwig Múzeumban nyílik kiállítás.

Az Esterházy Art Award kulturális jelentősége nem csupán a díj odaítélésében, hanem a kapcsolódó kiállításban is megnyilvánul. Méreténél, központi szerepénél és a jelölt művészek gondos kiválogatásánál fogva egyben a fiatal magyar művészvilág mértékadó áttekintésének minősül.

A 2009-ben megalapított díj célja a kortárs képzőművészet és a nemzetközi párbeszéd támogatása. Az egyenként 5000 euróval jutalmazott díjat kétévente három 45 év alatti képzőművésznek ítéli oda a független szakmai zsűri. A pályázaton festészettel és a festészettel határos technikákkal, valamint az ezekkel a technikákkal operáló térinstallációkkal lehetet indulni.

A 2019-es év díjazottjai: Győri Andrea Éva, Nemes Márton és Puklus Péter.

Kiállítások külföldön

17. Velencei Építészeti Biennále, Magyar Pavilon
Velence, Giardini, Olaszország

OTHERNITY. MODERN ÖRÖKSÉGÜNK ÚJRAKONDICIONÁLÁSA

2021. május 22. – november 21.

Hashim Sarkis főkurátor mottójára, a „Hogyan fogunk együtt élni?” kérdésre reflektálva a Magyar Pavilon a múlt segítségével keresi a választ. Az Othernity című projekt felelős, fenntartható építészeti viselkedésmódot próbál kialakítani a gyakran ignorált modern építészeti emlékek újszerű elméleti és gyakorlati megközelítésével. A projekt 12 emblematikus budapesti modern épület újragondolására 12 közép- és kelet-európai építészirodát hívott meg. A velencei kiállítás együtt mutatja be az eredeti épületek egyedi értékeit – ezzel új perspektívákat kínálva egy sokat vitatott kor örökségéhez –, valamint a kollaboratív kutatási és designfolyamat szokatlan, innovatív eredményeit.

Nemzeti biztos: Fabényi Julia
Kurátor: Kovács Dániel
Kurátori team: Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs, Smiló Dávid

Részvevők: A-A Collective (Lengyelország / Dánia / Svájc), Architecture Uncomfortable Workshop (Magyarország), BUDCUD (Lengyelország), b210 (Észtország), KONNTRA (Szlovénia / Észak-Macedónia / Horvátország), LLRRLLRR (Észtország / Egyesült Királyság), MADA (Szerbia), MNPL WORKSHOP (Ukrajna), Paradigma Ariadné (Magyarország), PLURAL (Szlovákia), Vojtěch Rada (Csehország), Studio Act (Románia)

Web: othernity.eu