A hálaadás fontossága

A mindennapi hála gyakorlása segít abban, hogy jobban értékeljük az élet apró örömeit és jelentőségteljes pillanatait. Amikor rendszeresen kifejezzük hálánkat, pozitívabb hozzáállással tekinthetünk a mindennapi kihívásokra.

A hála gyakorlása erősíti a mentális egészséget, csökkenti a stresszt és növeli a boldogságérzetet. Ezenkívül, a hálás gondolkodás javítja a kapcsolatok minőségét, mert jobban értékeljük és elismerjük mások hozzájárulását az életünkhöz.

Hálanapló

A napi hála gyakorlatok, mint például a hálanapló vezetése, segítenek a fókuszunkat a pozitív dolgokra irányítani. Amikor hálát érzünk, kevésbé valószínű, hogy a negatív események észrevétlenül áthatják a mindennapjainkat. A hála gyakorlása növeli az empátiát és a társadalmi érzékenységet, mert jobban megértjük mások helyzetét és értékeljük saját helyzetünket.

A hálás emberek gyakran produktívabbak és kreatívabbak, mivel a pozitív érzelmek serkentik a gondolkodást és az innovációt. A hála segít a jelen pillanatban élni, mivel a mindennapi apróságok értékelése összpontosít a mostban lévő örömökre.

Végül, a hála gyakorlása hosszú távon javítja az általános életminőséget, mert a folyamatos pozitív hozzáállás tartós hatással van a boldogságra és a jólétre.

És végül álljon itt egy mindannyiunknak szóló, örökérvényű üzenet Janikovszky Évától

„Ne panaszkodjunk folyton a Jóistennek, őrangyalunknak, vagy annak, akiben hiszünk. Vegyük észre, hogy vigyáz ránk, és legyünk hálásak neki.

Köszönjük meg, hogy ha már hülye fejjel felmásztunk a létrára, le is tudtunk jönni. Hogy sietve lelépve a villamosról, nem ficamítottuk ki a bokánkat. Hogy azt a ronda nagy dongót kergetve, úgy borítottuk fel a fikuszt, hogy csak a cserép tört el. A sor bárki által folytatható. Nem kell nagy hálálkodás, elég ha csak annyit mondunk: köszönöm. Érteni fogják. És azt is értik, ha kérünk valamit, csak ne kezdjük jajgatással.

Fogalmam sincs, milyen frekvencián jutnak el a köszönetek és a kérések az illetékeshez, de eljutnak. Van, ami nem teljesíthető.

S befejezésül egy gyermeteg, ám hatékony javaslat. (Kipróbálva!) Azokban a pillanatokban, amikor jól érezzük magunkat- hazaértünk, hűvös a lépcsőház, a kinti hőséghez képest a lakás is elviselhető, levetettük a cipőnket, végre leültünk, ettünk egy falatot, ittunk is rá, sőt letusoltunk vagy beültünk a fürdőkádba – mondjuk azt, hogy ez jól esett. Hangosan.

Csodálkozni fogunk, hogy naponta hány jó percünk akadt. Ha estig nem felejtjük el – ez memóriatréningnek is jó –, köszönjük meg az illetékesnek az elmúlt napot.

Lefekvés előtt nézzünk fel a csillagos égre. Mert kánikulában csillagos az ég. Itt nem kell semmit mondani, érezzük úgyis, hogy ott van, és szép. Mi meg itt”