A tavasz ébredésével, a természet megújulásával együtt érkezik a keresztény világ egyik legszebb és legszimbolikusabb ünnepe, a Virágvasárnap. Ez a nap, mely 2025-ben március 30-ára esik, nem csupán Jézus Jeruzsálembe való diadalmas bevonulásának emléknapja, hanem egyúttal a Nagyhét, a húsvéti ünnepkör legmélyebb lelki felkészülésének kezdete is. Magyarországon pedig ez a nap gazdag népszokásokkal és hagyományokkal fonódik össze, melyek a kirándulók számára is különleges élményt nyújtanak.
A templomok ezen a napon zöld ágakkal, barkával, néhol már kibomló virágokkal díszülnek.
A szentmisén a pap megáldja a hívek által hozott barkaágakat, melyek a hagyomány szerint védelmet nyújtanak a házra, a családra és a termésre nézve. A barka a tél elmúlását, az új élet reményét szimbolizálja. Régen a megáldott barkát a ház különböző pontjaira tűzték ki, a mezőkre szórták, vagy éppen a jószág istállójába helyezték, hogy elűzzék a gonoszt és biztosítsák a bőséget.
A magyar falvakban sok helyen ma is él a kiszehajtás szokása.
A kisze egy szalmabábu, mely a tél, a betegség és a rossz szerencse megtestesítője. A lányok énekelve hordozzák körbe a faluban, majd a falu szélén elégetik vagy vízbe vetik, ezzel jelképezve a tél búcsúztatását és a tavasz eljövetelét. Ez a látványos népszokás a termékenységi rítusok ősi hagyományait őrzi.
Egy másik kedves szokás a villőzés vagy vírhajtás. Fiatal fiúk, villőknek nevezett, zöld ágakkal (legtöbbször fűzfaágakkal) járják a házakat, és versikéket mondva, enyhén megcsapkodják a lányokat és asszonyokat. Ez a „megvesszőzés” a termékenységet és az egészséget kívánja elősegíteni. Cserébe a fiúk apró ajándékokat, például hímes tojást vagy édességet kapnak.
A Virágvasárnap a húsvéti készülődés időszaka is. Sok családban ekkor kezdik el a tojások festését, a húsvéti menü tervezését és a lakás díszítését. A barkaágak mellé megjelennek a tavaszi virágok, a színes szalagok, előrevetítve a húsvéti ünnep örömét és pompáját.
Fedezze fel Magyarországot a húsvét előtti színes időszakban!
InfoPont Magazin