Minden ember életében az első két év az az időszak, amikor a legtöbbet tanul. A mozgás- és beszédfejlődés ebben az időszakban nemcsak a leglátványosabb, hanem a későbbiekre nézve a legmeghatározóbb is.
Eleinte a baba sírással jelzi a szükségleteit. 2–3 hónap múlva elkezd gőgicsélni, hamarosan gagyogni, ami egyre komplexebb lesz, már szótagszerű hangsorokat is mond (oh, ah). 6–9 hónapos korban kezdődik a ciklizálás (négy, vagy több szótagos gagyogás), majd ennek az időszaknak a végre már értelmes szótagokat ejt, például ba-ba, ma-ma. Egyszer csak azt halljuk, hogy szavakat mond, majd hamarosan 2–3 szavas, 2 éves kor körül pedig már összetett mondatokat használ (fiúk esetében ezek később alakulhatnak ki). Az idő előrehaladtával, természetesen egyre nagyobbak az egyéni eltérések, például a szókincsbeli vagy kiejtés- és nyelvtani hibák területén.
Mikor kezdjünk el mégis aggódni és milyen jelekre figyeljünk?
A probléma jellemzője, hogy az értelmileg és hallását tekintve is ép gyermek beszédfejlődése több hónapos késésben van. A hátterében több ok (családi öröklődés, szülési sérülés, kis születési súly, idegrendszeri éretlenség, környezeti tényezők, megnagyobbodott orrmandula, stb.) is állhat. Súlyosságát tekintve két csoportot különítünk el: megkésett beszédfejlődés esetén időbeli eltérésről, míg a beszédfejlődési zavar esetén összetettebb problémáról van szó: a beszéd megértése és a beszéd kivitelezése is érintett lehet, és egyéb tünetek (pöszeség, meglassult mozgásfejlődés, kognitív zavar, tanulási nehézségek, stb.) is fennállnak.
A normális fejlődéstől való eltérések sokfélék lehetnek. Probléma áll fenn mindenekelőtt, ha a fenti szakaszok később kezdődnek el. Előfordulhat, hogy a gyermek szókincse szűkös, hangutánzó kifejezésekkel pótolja a szavakat (tűtűű=vonat, vau=kutya), vagy nagyon nehezen érthető, amit mond. Van olyan, akinél időben jelennek meg az első szavak, majd a folyamat megakad, esetleg inkább újra mutogatással fejezi ki magát. A fenti jelenségek ép beszédfejlődés mellett is előfordulhatnak, de ezek átmenetiek.
Mik lehetnek a háttérben és mi a teendő?
Fontos mihamarabb kizárni az értelmi elmaradást vagy hallássérülést, mert ezek másfajta segítséget igényelnek. Ugyanilyen okokból a beszédértés és az általános pszichomotoros fejlettség vizsgálatára is szükség van. Az autizmusnak is leggyakrabban a beszédelmaradás az egyik első tünete (kivéve a megtévesztően jól beszélő Asperger szindrómával élőket). Az ő esetükben az ok az, hogy nem, vagy nehezen tudják értelmezni a beszéd fogalmát, hogy az mire is való pontosan. A legújabb szakmai álláspont szerint a vizsgálatokkal nem érdemes várni 3 éves korig, mert az ezt megelőző életkorban kevés idő is soknak számít, és minél hamarabb kapja meg a kisgyerek a célzott fejlesztést, annál jobb kimenetelre számíthatunk, akár teljesen meg is szűnhet a probléma. Gondoljunk bele! Beszéd hiányában például nem fejlődik jól a fogalomalkotás, az elvont gondolkodás, a társakkal való kommunikáció. A megkésett beszédfejlődés előfutára lehet a későbbi részképesség-zavaroknak, melyeket jobb időben megelőzni.
Mik a fejlesztési lehetőségek?
Beszédindító terápia és szenzoros integrációs terápiák (TSMT, Ayres, DSZIT, stb.). Ez utóbbi nagy segítség a fejlesztésben, hisz az agykéregben az egyik terület fejlődése maga után vonja a másikét is. A fentiekből is látszik, hogy milyen összetett akár egy terület fejlődése is. Ez a normálistól való eltérésre is igaz, ezért fontos, hogy ennek feltérképezését és fejlesztési lehetőségeit mindig szakemberre bízzuk.
Nuridsány Eszter
Gyermek- és ifjúságpszichiáter
Tel.: +3630 221 31 33
Olvass bele legújabb magazinunkba!