A napos B oldal és a Csakazértis szerelem után május végén érkezik a boltokba Jakupcsek Gabriella legújabb könyve, a Jóanyád! A népszerű tévés műsorvezető és női motivációs előadó ebben a kötetben beszélgetőpartnerei segítségével a szülői szerep negyvenen túli kihívásaival, az anyaságot övező tabukkal néz szembe a rá jellemző könnyed stílusban, nevetéssel, sírással, tanulással. A szerzővel beszélgettünk:
A kötet anyaságról és nagyszülőségről szól, de mint az eddigi B oldal könyveid, van benne valami tabudöntően felszabadító érzés. Tudatos, hogy a könyv a történeteivel a társadalom sztereotipikus tökéletesanya-elvárásaival is szembe megy?
Igen. Azt tapasztalom, hogy a magyar nők, de szerintem nem csak ők, tabuk között élnek, olyan elvárások mentén, amelyeknek valójában senki nem tud megfelelni. A közösségi média pedig csak növeli a frusztrációinkat, hiszen mindenki a legjobb pillanatait osztja meg a másikkal anyaként, de a befogadó azt érzi, hogy a posztolónak, szemben vele, minden pillanata ilyen. Szerintem az anyaság, a szülőség, a család működtetésével kapcsolatos a legtöbb ártalmas tabu, mert a társadalom merő képmutatásból nem tolerálja az anyai tökéletlenséget. Pedig tökéletes anyák nem léteznek. Jó anyák viszont igen, tele szeretettel, gondoskodással, jó és rossz döntésekkel, erényekkel és hibákkal. A Jóanyád! beszélgetései az anyaságról, a szülőségről mesélnek el személyes történeteket, küzdelmekkel, felemelő pillanatokkal, mégsem hallgatva el a nehézségeket, dilemmákat, olykor rossznak bizonyult döntéseket. És közben megmutatják, hogy mennyiféle család, mennyiféle szülő és nagyszülő létezik, nem jobbak vagy rosszabbak másoknál, de különbözőek, mint mi mindannyian.
Már az anyává válás körül is sok a tabu. Mert hogy nem sikerül mindenkinek könnyen.
Hogyan lehet elérni az anyaság „zen” állapotát, amikor rájövünk, hogy nem kell tökéletes, elég csak jó anyának lenni, és hogy az életünk valójában nem filterekkel teli Instastory?
Szerintem nem érhetjük el a zen állapotát, hiszen anyának lenni azt is jelenti, hogy sokat aggódni, készenlétben állni, és ha kell, még tűsarkúban is átmenni tűzön és vízen. A szeretetben mindig ott van a félelem, a féltés, szóval tökéletes nyugalmat én sem ígérhetek ebben a könyvben. De a bemutatott sorsok, Molnár Kata pszichológus-szakértő elemzései és a saját tapasztalataim, gondolataim is azt sugallják, hogy van sok jó út, és ezek a jó utak valóságosak is.
Az anyává válás egy nő életében azt is jelenti, hogy automatikusan hátrébb sorolja magát.
Mennyivel hátrébb sorolódni „egészséges” még, hogy lehet megtalálni az egyensúlyt a saját vágyainkkal anyaként?
Az anyai ösztön a gyermeket magunk elé emeli, és szerintem ezzel nincs is semmi baj. Azzal már igen, ha személyiségünk teljesen feloldódik az anyaságban. Hiszem, hogy a gyerekünknek is jobb, ha nem mondunk le érte mindenről. Ha nem hozunk érte a szükségesnél több áldozatot. Egy kiegyensúlyozott, helyét másban is megálló nő harmóniát sugároz, és jó példát mutat a gyerekének is.
