A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, amelyen Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük. Ez az időpont ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is, gondoljunk csak a rügyező fákra, a tavaszi virágokra, a bimbózó növényekre, amelyek a természet újjászületését, feléledését jelzik. Számtalan zsidó, germán és katolikus hagyomány, népszokás, rituálé kapcsolódik hozzá évezredek óta. Ma egyházi és családi ünnep, amelyből nem hiányoznak a húsvéti szimbólumok.
Minden évben máskor van húsvét, hiszen időpontját mindig a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap határozza meg. Húsvét sosem lehet március 22. előtt, és nem lehet április 25. után sem. Erről a bolygókhoz igazított húsvét számítási módszerről több száz évvel ezelőtt, 325-ben határozott az első niceai zsinat, és azóta az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Azt, hogy mikor ünnepeljük a húsvétot, úgy számolhatjuk ki, hogy a hamvazószerdát követő 40. napon van húsvét vasárnap. Idén március 2-án kezdődött a nagyböjt, így húsvét 2022. április 17-18-án lesz. Magyarországon már Nagypéntek, április 15. is munkaszüneti nap, így a húsvéti hosszúhétvége 4 napos ünnep, éppen a tavaszi szünet közepében.
Húsvétvasárnap
Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe.
Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének
az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak.
A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.
Húsvéthétfő
Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint
a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és
a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.
Tulipánszüret Kőröshegyen április 13-24.
Magyarország legnagyobb Tulipánszürete közel félmillió tulipánnal vár! Fotózás céljára elkülönített tulipánmező garantálja a látványos hátteret a szüreteléshez. A további területek folyamatosan virágoznak, ahol változatos fajtájú, színű és alakú tulipánok várnak arra, hogy leszedjék őket. Szakaszosan nyitják meg a leszedhető sorokat, így törekszenek arra, hogy a szüret teljes ideje alatt legyen elérhető virág a látogatóknak.
Javasoljuk, hogy kössétek össze egy Balaton-parti sétával, túrával vagy gasztro-kirándulással a látogatás napját, kár lenne kihagyni azt a sok szépséget, amit ez a gyönyörű környék kínál.
Forrás: programturizmus.hu
Olvass bele legújabb magazinunkba!