2024. március 4-én este bemutatták Légrádi Gergely író legújabb, Falaink című regényét a Katona József Színházban. A Kalligram Kiadó gondozásában megjelent műről a szerzőt, illetve Tóth Ramóna Mirtill szerkesztőt Oláh Andrea rádiós újságíró kérdezte. Az egy hétköznapi csonka család hétköznapjairól szóló, közel sem hétköznapi regény bemutatóját Schmied Zoltán színművész felolvasása tette kerek egésszé.
A bemutatóest kezdetén Légrádi Gergely a már szokásosnak mondható módon egy spontán poénnal kezdte a beszélgetést, könnyedséget hozva a korántsem könnyű téma indításába, hiszen a Falainkban ismét találkozhatunk a szerző korábbi két nagy sikerű írásának központi elemével: a hiánnyal.
Az új regényben egy csonka családot ismerhetünk meg anya és fia elbeszélésén keresztül. A kisiskolás gyerek jobbára befelé fordulva, a saját maga által megálmodott világban él, egyfajta mágikus-realista világot alkotva meg a képzeletében. Más, mint a többiek, olykor nagyon erős fájdalmak gyötrik, amiért a környezete úgy értékeli, hogy furcsa, beteg, figyelemzavaros gyerek, akivel vigyázni kell, és megbüntetni, ha rosszat tesz. Mindeközben a fiú aprólékosan figyeli önmagát és a környezetét, érzékenyen és türelmesen dekódolja a vele történteket, várja vissza az apját, és a maga naiv, őszinte módján hadakozik a külvilág értetlenségével. Az anya pedig – amellett, hogy ellátja mindennapi teendőit – küzd saját magával, a családtól külön élő, az életükben részt nem vevő apával való ambivalens viszonyával, a fiával, az iskolával, az orvosokkal.
A Falainkban szereplő hiányérzet azonban más megvilágításból érzékelhető – mégpedig onnan, hogy a hiányból látszik csak a van. És a hiány mutat rá arra is, hogy milyen sok olyan problémával találkozunk a mindennapokban, amelyről egyáltalán nem szeretünk beszélni, sőt, amelyről kellemetlen szót váltani. Például amikor valaki – akár egy gyerek – másmilyen, mint a kortársai, pedig ez szinte minden esetben azzal párosul, hogy valamiben, akár több dologban is, kifejezetten tehetséges.
„Senki sem önszántából más, mint a többiek” – hangzott el a szerzőtől a konklúzió, amelyet egy szülői értekezleten történt események váltottak ki belőle néhány évvel ezelőtt. Egy kisfiú került szóba akkor, aki viselkedésével számos gondot okozott az osztályban a viselkedésével. Az író gondolatai azonnal arra tértek át a szülői értekezlet megoldandó feladatairól, hogy vajon miként éli meg a gyermek azt, hogy ő másképpen reagál a világ eseményeire, sokszor talán hiperaktívan vagy furcsán, vagy egyszerűen csak kiszámíthatatlanul, és mi lehet az oka annak, hogy ő másmilyen. És az édesanyja, aki ott ült a szülői értekezleten, ő vajon mit gondol a saját gyermeke helyzetéről? És a külvilág? – Új regényében Légrádi Gergely a másság megélése és a másságra adott válaszok és alternatívák mellett azt mutatja meg, hogy valóságérzékelésünk relativitása és annak felfedezése, megélése milyen felelősséggel jár.
A kötetbemutatón szóba került a traumafeldolgozás, a kommunikációs problémákból (is) adódó falak felépítése magunk köré, a szeretetéhség és a társas magány mint a regény fontos központi eleme. Tóth Ramóna Mirtill, a mű szerkesztője elmondta, hogy fontosnak tartották a szerzővel azt, hogy ne traumahalmozó írás legyen, ugyanakkor ne legyen didaktikus sem – a különböző képek összhatása éri el, hogy mindaz, amit a puzzle-szerű darabokból kirakunk, elgondolkodtasson minket, ezáltal pedig a saját szemüvegünkön keresztül ítéljük meg a szereplőket és cselekedeteiket.
A beszélgetésben hangsúlyos szerepet kapott a vizualitás – ahogyan a könyvben is: a képzőművész hajlamokkal megáldott édesanya alkotásait az apa önkényesen elbírálva helyezte ki a szobája falára, nemcsak ítéletet mondva ezzel a festményekről, és eldöntve sorsukat, hanem a családi dinamikát és hatalmi viszonyokat is megmutatva az olvasók számára. Az apa kontúrját csupán az anya és a fia gondolatain keresztül ismerhetjük meg, kvázi házi feladatként, megoldandó feladványként a mű olvasásakor.
Kérdésre válaszolva Légrádi elmondta az est végén, hogy nem akarja az olvasót irányítani, sem a megoldást tálcán kínálni. Sokkal inkább annak örülne, ha az olvasó a Falaink című regény hatására többet figyelne, kérdezne, és több időt szánna a feldolgozásra, a válaszadásra, több időt adna a szeretteinek, végtére is önmagának. Így talán elérhető, hogy egy kicsit jobb legyen ez a vacak világ.
Fotók: Zoltai András
Légrádi Gergely (1975) háromgyerekes családapa, Budapesten él. Szabadidejében ír, olvas, kertészkedik, színházba jár, és ügyvédkedik. 1998-ban szerzett jogi diplomát, 2002-óta tanít az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karán. Legutóbbi könyve szerzőként: Alkalomadtán (regény, Kalligram Kiadó, 2022), szerkesztőként: Megmozdult irodalom (Radnóti Zsuzsa életműkötete, 2021, Kossuth Kiadó). Legújabb kötete, a Falaink február 26-án jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában. Rövidprózái és tárcái folyamatosan olvashatóak különböző online felületeken és vezető irodalmi folyóiratokban. Mestere Radnóti Zsuzsa, akivel a 2016-ban megjelent, Szemben című novelláskötet megjelenése óta dolgoznak együtt.
Légrádi Gergely színpadi szövegeit több teátrum is játssza. A Fekete-fehér című monodrámát (amely Stefan Zweig Sakknovella című kisregényének színpadi adaptációja) jelenleg a Stúdió K színház tartja repertoáron, korábban a Katona József Színházban volt műsoron. Az Énis, teis című drámát 2023 októberében mutatta be a szombathelyi Weöres Sándor Színház. Az előadást telt ház mellett folyamatosan műsoron tartja a teátrum.
Légrádi Gergely az eSzínház, azaz Magyarország első és legszélesebb körű online streaming platformjának a vezetője. Légrádi Gergely irányítása mellett az eSzínház nem csupán széles körű kulturális produkciókat mutat meg a közönségnek (a színháztól a zenén át egészen a kortárs táncig), de vezető szerepet tölt be a tartalomgyártásban, a művészi értékek megmentésében is.
Művei:
Titokfa (esszéregény, Partvonal, 2007)
Szemben (novellák, Napkút, 2016)
Nélkülem (regény, Napkút, 2018)
Napfénytető (novellák, Jaffa, 2019)
Nélkülem — Nélküled (regény, Jaffa, 2020)
Alkalomadtán (regény, Kalligram, 2022)
Légrádi Gergely a Facebookon >>> https://www.facebook.com/legradigergely
eSzínház >>> https://www.facebook.com/eszinhaz
A kötetről még >>> https://bookline.hu/product/home.action?_v=Legradi_Gergely_Falaink&type=22&id=345526
Részlet Rudolf Péter előadásában itt >>> https://www.facebook.com/legradigergely/videos/966757231539574
Részlet a Könyves Magazinon >>>s https://konyvesmagazin.hu/beleolvaso/legradi_gergely_falaink_kalligram_beleolvaso.html
Olvass bele legújabb magazinunkba!