InfoPont Ajánló Magazin
Kiemelt tartalomUtazó

Budapesti legendák nyomában

A Rákóczi út különös macsója

Füttyös Gyuri néven elhíresült, a Nagykörút és a Rákóczi út között állandó jelleggel megjelenő, gyors léptekkel közlekedő úriember az 1960-as évektől kezdve egészen a 90-es évekig budapesti legendának számított. A férfi koráról és kilétéről ugyan csak homályos információink vannak, annyi bizonyos lehet, hogy az állandóan nőknek udvaroló, esetenként újságpapírjával hátsójukat csapkodó lakos mentális betegségben szenvedett. A folyton bélásokat (kétforintos) kunyeráló különös alak gyaníthatóan az 1956-os forradalomban egy közeli becsapódó lövedéktől légnyomást kapott, így onnantól kezdve nyugtalanná vált és állandóan hangokat hallott, kényszerbeteg lett. A kor már-már ikonikus budapesti alakját mindenki ismerte és legalább egyszer látta, amint a körúton téblábol, vagy éppen nőket csábítgat. Egyes források szerint a Móricz Zsigmond környékén nevelkedett és autófényező, vagy mérnök volt, fiatalkorában pedig még teljesen egészséges mentálisan. Halálát is csak megsaccolni lehet, többen tudni vélik, hogy 1995 körül eltűnt az utcákról és a Keleti pályaudvar aluljárójában látták utoljára. A Téglás Jánosként is emlegetett férfi, akinek igazi neve Szabó György volt különös viselkedésével beette magát a fővárosi legendák közé.

Afrikai bennszülöttek a Fővárosi Állatkertben

Ugyan a rabszolgaságot már több száz éve eltörölték, a 19. századi világvárosokban sorra nyíló állatkertek néhány üzletembere továbbvitte a nem túl szívderítő hagyományt. Európa legtöbb nagyvárosában találkozhattak a kor emberei a messzi tájakról elhurcolt, törzsükből kiszakított bennszülöttekkel, nem ritkán több családdal is. Az állatkertben annyiféle egzotikus állatot tekinthetünk meg és végül is ezen a vonalon elindulva adódik a kérdés: miért is ne lennénk kíváncsiak a különböző civilizációkban élő emberekre, törzsekre? A jelenség etikusságát nyilvánvalóan többen kérdőjelezhetnénk meg, de annyi bizonyos, hogy régen ez a „bemutató” fantasztikus attrakciónak számított és az emberek tolongtak azért, hogy megemelt jegyáron nézhessék ezeket az idegennek ható törzseket. Budapesten is tiszteletét tette egy kisebb falunyi, kétszázötven bennszülött, akik az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmából érkeztek hozzánk. El lehet képzelni honfitársaink arcát, amint életükben először meglátják a kunyhó előtt gyülekező afrikai csoportot, s annak különös viseletét, festett arcát.

 

 

 

Olvass bele legújabb magazinunkba!

Please wait while flipbook is loading. For more related info, FAQs and issues please refer to DearFlip WordPress Flipbook Plugin Help documentation.

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket ( cookie - kat ) használ. Elfogadom Bővebben