Április elseje a tréfák, az ártatlan átverések és a jókedv napja. Ekkor az emberek világszerte megpróbálják megviccelni egymást, és egy kis humort csempészni a hétköznapokba. De honnan is ered ez a mókás hagyomány?
A bolondok napjának eredete nem teljesen tisztázott, de több elmélet is létezik. Az egyik legelterjedtebb magyarázat szerint a 16. századi Franciaországhoz köthető.
1564-ben IX. Károly király rendeletére az addigi április 1-jei újévkezdetet január 1-jére helyezték át. Azok, akik nem fogadták el az új naptárt, vagy nem értesültek róla, továbbra is április 1-jén ünnepelték az újévet. Őket kezdték el gúnyolni, és bolondos ajándékokkal megviccelni.
Egy másik elmélet szerint a bolondok napja a tavaszi napéjegyenlőséghez kötődik. A tavasz a megújulás, a változás időszaka, amikor a természet „megbolondul”. Az emberek talán ezzel a kiszámíthatatlan időjárással és a természet változékonyságával hozták összefüggésbe az áprilisi tréfákat.
A bolondok napja a nevetésről és a jókedvről szól, ezért fontos, hogy a tréfáinkkal ne bántsunk meg senkit. A legjobb viccek azok, amelyek mindenkit megnevettetnek, és emlékezetessé teszik ezt a napot.
Aranyosi Ervin: Bolondok napja
Ez a nap, pont az én napom,
– sokan néznek bolondnak, –
de én ezt büszkén vállalom,
búcsút intek a gondnak.
Vidám vagyok és nevetek,
a lelkemet kitárom,
mert boldog csak így lehetek,
s így szépül meg világom.
Látod? A Nap is rám nevet,
fényét szórja a Földre,
így tesz, ki őszintén szeret,
s bolond lesz mindörökre.
Eljött április elseje,
itt a bolondok napja!
Örül a szívem belseje,
s lelkem is felkavarja!
Félelem, harag menekül,
nem mérgez düh, vagy bánat,
és április feldíszíti
meggy-, és cseresznyefámat…
InfoPont Magazin