InfoPont Ajánló Magazin
Ajánló

Szemész figyelmeztet: ezért nem bírja a szemünk az őszi-téli képernyőmaratont

Reggel a telefon görgetésével kezdjük a napot, majd órákon át dolgozunk a monitor előtt, este pedig a tévénél kapcsolódunk ki – a képernyők egész nap elkísérnek bennünket, az őszi-téli hónapokban pedig a szemünk még inkább megszenvedheti ezt a rutint. A szemfáradtság és a szemszárazság hátterében azonban nem feltétlenül a megnövekedett képernyőidő áll: a fűtés miatt szárazabb levegő és a megváltozott fényviszonyok is szerepet játszhatnak a panaszok kialakulásában. „A fűtési szezon beköszöntével a rendelőben megszaporodnak a szemszárazsággal és szemfáradtsággal kapcsolatos panaszok, különösen az irodai dolgozók körében” – mondja Dr. Szabóki Sarolta, a Sasszemklinika szemész szakorvosa. Az LG Electronics Magyarország (LG) a szakértő segítségével annak járt utána, miért viselhetik meg jobban a szemünket a képernyők a hidegebb hónapokban, és hogyan előzhetjük meg a kellemetlen tüneteket.

A munkanap végére nem csak mi fáradunk el

Az őszi-téli hónapokban rövidebbek a nappalok, így a munkaidő nagyobb részében mesterséges világítás mellett dolgozunk, amely gyakran gyengébb vagy egyenetlenebb, mint a nappali fény. Ha pedig csak a monitor és egy mennyezeti lámpa világít, a szemnek folyamatosan alkalmazkodnia kell a világos kijelző és a sötétebb környezet közötti különbséghez, ráadásul a vibráló vagy hideg fényű lámpa és a képernyőn tükröződő fényforrás szintén fáraszthatja a szemet.

„A helyiség általános megvilágítása legyen egyenletes, ha szükséges, használjunk asztali lámpát a megfelelő fényviszonyok megteremtésére. A monitort érdemes úgy elhelyezni, hogy közvetlenül ne essen rá fény, illetve a kijelző fényerejét az adott fényviszonyokhoz igazítsuk” – tanácsolja Dr. Szabóki Sarolta.

A monitor elhelyezése szintén hozzájárulhat a szemünk komfortjához. A kijelzőt magunktól kb. 60–100 centiméteres távolságban kell elhelyezni, a kijelző méretét és a kényelmes olvashatóságot is figyelembe véve. A képernyő felső szélének szemmagasságban vagy kissé alatta kell lennie, mert ha enyhén lefelé kell néznünk, kevésbé nyílik ki a szemrés, így lassabban párolog a szem kiszáradását megakadályozó könnyfilm.

A komfortot a fényviszonyok és a használati szokások mellett maga a kijelző is befolyásolhatja: fontos többek között az, hogy mennyire hajlamos készülékünk a villódzásra. „A villódzásmentes technológia azoknak lehet különösen előnyös, akik hajlamosak a fejfájásra vagy migrénre, illetve hosszú órákon át dolgoznak alacsony fényerő mellett. Sokan nem is tudják, hogy a fáradtságuk egy része ebből ered” – hangsúlyozza a szakorvos. Az LG kínálatában több olyan monitor is található, amely Flicker Safe vagy Flicker-Free technológiával támogatja a kényelmesebb, hosszabb ideig tartó képernyőhasználatot.

A szemünknek azonban a legjobb monitor mellett is szüksége van pihenésre. Ebben segíthet az úgynevezett 20-20-20 szabály: minden húsz perc képernyőidő után legalább húsz másodpercig nézzünk 20 láb, azaz 5–6 méteres távolságba. Ha tehetjük, óránként tartsunk 5–10 perc képernyőmentes szünetet, az ebédszünetben pedig mozduljunk ki – a természetes nappali fény és a távolra nézés a szemünknek és a közérzetünknek egyaránt jót tehet.

Munka után jöhet a tévé – de nem mindegy, hogyan

Ahogy hűvösebbre fordul az idő, több időt töltünk zárt térben, és valószínűleg a többségünk a munka után a laptopot tévére cseréli. Bár a sorozat- vagy filmnézés jó esetben távolra fókuszáló, a szemet kevésbé terhelő tevékenység, nem mindegy, milyen készülék előtt és hogyan lazítunk.

Az egyik tipikus őszi-téli probléma a száraz beltéri levegő. A fűtés gyorsíthatja a könnyfilm párolgását, és a szem kiszáradásához, irritációjához vezet, ezért érdemes rendszeresen szellőztetni, szükség esetén párásítani. Emellett megfontolandó a telefon mellőzése is tévénézés közben. „Ha a tekintetünket folyamatosan váltogatjuk a telefon és a tévé között, még inkább megterheljük a szemünket a közeli és a távoli fókusz közötti váltogatással. Ez is hozzájárulhat a szemészeti panaszok kialakulásához” – hívja fel a figyelmet Dr. Szabóki Sarolta.

Szintén sokat számít a pislogás. A szemfáradás leggyakoribb oka ugyanis a pislogás ritkulása. „Ha valami leköti a figyelmünket, akár harmadára is csökkenhet a pislogások száma. A szem felszíne ilyenkor kevésbé nedvesedik, ami szárazságérzethez, égő, homokos érzéshez vezethet” – magyarázza a szemész szakorvos. Hosszabb tévézés közben ezért érdemes időnként szünetet tartani, felállni, mozogni egy kicsit, és tudatosan pislogni.

Sokan szeretik teljesen elsötétíteni a szobát a filmnézéshez, a világos képernyő és a szoba közötti fényerőkülönbség azonban fárasztó a szem számára. Ez könnyen orvosolható egy kevésbé erős lámpa felkapcsolásával, háttérvilágítással, a képernyő fényerejének a szoba fényviszonyaihoz való igazításával – utóbbiban segítség lehet az automatikus fényerőszabályozás is, mely a környezeti fényviszonyokhoz igazítja a képernyő fényerejét –, valamint a készülékünk szemkímélőbb, mozi- vagy filmes üzemmódjának beállításával.

A tévé megfelelő elhelyezése sem elhanyagolandó szemészeti szempontból. A magasság tekintetében az az ideális, ha a képernyő közepe szemmagasságban vagy kicsit alatta van – így nem kell felfelé néznünk, a szemfelszín kevésbé szárad ki. A helyes távolság meghatározásához a képátló lehet jó kiindulópont: annak 1,5-2,5-szöröse a megfelelő nézési távolság, 4K felbontás esetén azonban ülhetünk ennél közelebb is.

Az esti tévézés kapcsán gyakran szóba kerül a kék fény is. A szakértő szerint ugyan jelenleg nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a kijelzőkből származó kék fény káros hatással lenne a szemre az adott készülék általános használata mellett, ugyanakkor mégis előnyt jelenthet, ha olyan tévét választunk, amelynek mérsékeltebb a kékfény-kibocsátása. A kék fény ugyanis gátolhatja a melatonin, vagyis az elálmosodásban szerepet játszó hormon termelődését, így megnehezítheti az elalvást. Erre is létezik már technológiai megoldás, az LG OLED panelek kékfény-kibocsátása például jelentősen alacsonyabb a hagyományos LED/LCD tévékénél[1]. Ettől függetlenül érdemes lefekvés előtt legalább fél-egy órával kikapcsolni minden képernyőt.

A különböző képernyőket aligha tudjuk teljesen száműzni a mindennapjainkból, de nem is feltétlenül kell. Néhány egyszerű szokással, tudatosabb képernyőhasználattal és a technológia segítségével az őszi-téli szezonban is sokat tehetünk szemeink komfortjáért. Ha azonban a szemszárazság, az égő vagy szúró érzés, a fejfájás vagy a homályos látás a pihenés és a megfelelő szokások mellett is rendszeresen visszatér, esetleg romlik a látásunk élessége, érdemes szemészeti vizsgálatra jelentkezni.


[1] A TÜV Rheinland (TÜV) és az Underwriter Laboratories (UL) nemzetközi szervezetek tanúsítják, hogy az LG OLED képernyője alacsony kékfény-kibocsátású, valamint vibrálás és káprázásmentes. Az LG OLED TV-kben található az első olyan TV-panel, amely elnyerte a TÜV-Eyesafe® által kifejlesztett Eyesafe® tanúsítványt. Az LG OLED R kivételével az összes LG OLED TV elnyerte a TÜV-Eyesafe® alacsony kékfény-kibocsátású kijelző tanúsítványát.

Olvass bele legújabb magazinunkba!

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket ( cookie - kat ) használ. Elfogadom Bővebben