Magányosan, szerető ölelés nélkül tölti élete első hónapjait több száz újszülött Magyarországon. Sokuk nem azért marad kórházban, mert beteg, hanem mert nincs megfelelő otthon, ahová hazatérhetne. Az SOS Gyermekfalvak szerint a helyzetre rendszerszintű megoldásra van szükség.
Egy újszülött számára természetes lenne, hogy élete első heteit, hónapjait biztonságos, szeretetteljes környezetben, a szülei vagy más gondozója közelségében tölti. Magyarországon azonban ma is több száz olyan kisbaba van, aki hosszú időre kórházi ágyba kényszerül.
Sok esetben nem egészségügyi okból.
Az SOS Gyermekfalvak két évvel ezelőtt hívta fel a figyelmet arra a kevéssé ismert, mégis súlyos problémára, hogy a kórházban maradó csecsemők jelentős része azért nem kerülhet haza, mert a hatóságok az otthoni körülményeket nem tartják megfelelőnek a baba gondozásához. A szervezet rendelkezésére álló adatok alapján a kórházban ragadt kisbabák mintegy négyötödénél ez áll a háttérben.
Nemcsak az számít, hogy egy baba beteg-e
Egy csecsemő számára a gondoskodó érintés, a testi közelség és az állandó, biztonságot adó kapcsolat alapvető szükséglet. Ha egy újszülött hosszú időt tölt kórházi környezetben úgy, hogy közben nincs mellette rendszeresen egy gondozó felnőtt, az érzelmi szükségletei könnyen háttérbe szorulhatnak.
Éppen ezért az SOS Gyermekfalvak több irányból próbál segítséget nyújtani: nemcsak a kórházban maradt gyermekeknek, hanem azoknak a családoknak is, amelyeknél fennáll a gyermek kiemelésének veszélye.
A családok megerősítésével kezdődik
Tavaly indult el a szervezet Mobil Családmegerősítő Programja, amelynek egyik fontos célja, hogy támogatást kapjanak azok az édesanyák és családok, akiknél akár már a gyermek megszületése előtt felmerülhet a kiemelés veszélye.
A cél egyszerű, mégis kulcsfontosságú: ha lehetséges, a családok kapjanak olyan segítséget, amely lehetővé teszi, hogy a gyermek biztonságban a saját családjában maradhasson.
Ölelésre is szükségük van
Az SOS Gyermekfalvak idén Babaringató önkéntesprogramot is indított azért, hogy a kórházban maradt csecsemők ne töltsék egyedül a napjaikat, és megkaphassák azt a szeretetteljes testi közelséget és figyelmet, amelyre fejlődésük során szükségük van.
Egy ilyen program azonban jóval összetettebb annál, mint hogy valaki egyszerűen besétáljon a kórházba és megöleljen egy kisbabát. Az önkéntesek kiválasztása, felkészítése és több hónapos képzése, valamint a kórházakkal kialakított együttműködés és a működés pontos szabályainak kidolgozása mind elengedhetetlen ahhoz, hogy a segítség valóban biztonságos legyen.
Éppen ezért az SOS Gyermekfalvak jelenleg nem tud új babaringató önkénteseket fogadni.
A szervezet arra kéri azokat, akik segíteni szeretnének, hogy önkéntes jelentkezés helyett támogassák a programok fejlesztését, az önkéntesek képzését, az újszülöttekről gondoskodó nevelőszülők toborzását, valamint a családmegerősítő program működését.
Szerető otthonra várnak
A kórházi ágy azonban nem jelenthet tartós megoldást egy gyermek számára. Az SOS Gyermekfalvak ezért folyamatosan toboroz és képez nevelőszülőket, hogy a családjukból kiemelt csecsemőknek minél hamarabb biztonságos, szeretetteljes otthont biztosíthassanak.
A szervezet szerint a probléma megoldásához egyszerre van szükség a veszélyeztetett családok támogatására, megfelelő számú nevelőszülőre, jól működő szakmai programokra és a gyermekvédelmi rendszer egészének fejlesztésére.
Az SOS Gyermekfalvak immár 40 éve van jelen Magyarországon, és munkájával nemcsak egyes gyermekek sorsát szeretné jobbra fordítani, hanem a gyermekvédelmi rendszer egészére is igyekszik hatást gyakorolni.
A kórházban maradt kisbabák sorsa közös ügyünk. Aki fontosnak tartja, hogy ezek a gyermekek minél hamarabb szerető, biztonságos környezetbe kerülhessenek, az az SOS Gyermekfalvak munkájának támogatásával járulhat hozzá a változáshoz.