Az év vége mindig kicsit rohanósabb, mint szeretnénk. A naptár telik, a feladatok szaporodnak, és mire észbe kapunk, már advent van, mi pedig a „még ezt is el kell intézni” üzemmódban pörgünk. A testünk viszont jelzi: ideje lenne lassítani.
Pedig az év végi hajrá nemcsak a munkáról, hanem az újrahangolódásról is szólhatna. Nem kötelező kimerülten átesni a célvonalon. Az igazi siker az, ha marad bennünk energia arra, hogy az ünnepeket valóban megéljük – nem csak „túléljük”.
Az egyik legjobb dolog, amit ilyenkor tehetünk, ha tudatosan lassítunk. Egy rövid séta napközben, egy nyugodt reggeli telefonnyomkodás helyett, vagy néhány perc csend két teendő között – apróságok, amelyek feltöltenek. A „slow reggel” koncepciója például arról szól, hogy adjunk magunknak legalább húsz percet a nap elején, amikor nem rohanunk, nem e-mailezünk, csak jelen vagyunk. Egy csésze kávé, halk zene, egy pillanatnyi megállás – és máris más lesz a nap ritmusa.
A másik hasznos szokás a mikroszünet: pár perc, amikor félretesszük a feladatokat, kinyújtózunk, iszunk egy pohár vizet, kinézünk az ablakon. Ezek az apró szünetek nem időpocsékolás, hanem energiapótlás. Ugyanígy érdemes esténként tudatosan „kikapcsolni”: letenni a telefont, elcsendesíteni a gondolatokat, akár egy meleg fürdő vagy könyv mellett.
A legfontosabb, hogy év végén ne csak a teendőlistánk kipipálására figyeljünk, hanem magunkra is. Nem kell minden programot bevállalni, nem kell mindenkinek megfelelni. Az igazi harmónia ott kezdődik, amikor merünk lelassulni, nemet mondani, és időt adni magunknak a feltöltődésre.
Mert az ünnepek varázsa nem a tökéletes ajándékokban rejlik, hanem abban, hogy marad bennünk elég energia mosolyogni, jelen lenni, és valóban élvezni mindazt, amit egész évben hajszoltunk.