Tavaszi napéjegyenlőség
A tavaszi napéjegyenlőség napján, március 20-án a Nap keleten kel és pontosan nyugaton nyugszik. Ezen a napon a nappal és az éjszaka is ugyanolyan hosszú lesz, éppen 12-12 órás. És ez az a nap, amikor a Nap áthalad az egyenlítő felett, és a napsugarak merőlegesen esnek az Egyenlítőre. Ez a tavasz első napja.
Sok kultúrában ünnepelték és ünnepelik meg most is ezt a napot. Számos naptár rögzíti az év kezdetét a tavaszi napéjegyenlőséghez (ilyen naptárak a babiloni, perzsa és az indiai). Más kultúrák fontos ünnepeiket tették ekkora, ezek jellemzően vetési vagy termékenységi ünnepek, ugyanis ilyenkor kezdhették el a földművelő népek a nyárra való felkészülést.
Ezen kívül az egyik legfontosabb európai ünnepet, a Húsvétot is mind a mai napig a napéjegyenlőséghez viszonyítva számolják. A Húsvét a tavaszi napéjegyenlőség utáni első telihold utáni vasárnapra esik. Ez az okozója, hogy a Húsvét mozgó ünnep, nem adott napjára esik az évnek, holdfázistól függően március 22 és április 25-e között tartható meg.
Érdekesség: 2047-ig minden évben március 20-ára, 2048-ban viszont már 19-ére esik a jeles nap közép-európai idő szerint.