Német rajzok és metszetek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből

Dürer kora- Német rajzok és metszetek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből

Kamarakiállítás

Az internacionális gótika világától a reneszánsz korszakon át a
manierizmus időszakáig ívelő két évszázad német nyelvterületen készült
rajzait mutatja be Szépművészeti Múzeum nyáron nyíló Dürer kora című
kiállítása.  A bemutatott rajzok Dürer néhány réz- és fametszetével együtt
láthatóak, így összesen 60 művel találkozhat a nagyközönség a kiállításon.

A Szépművészeti Múzeumban őrzött korai német rajzok együttese a mintegy kilencezer lapot magába foglaló rangos nemzetközi rajzgyűjtemény gazdag és változatos szegmense.

A tárlat a 15–16. századi német rajzok tudományos feldolgozását tartalmazó
szakkatalógus megjelenése alkalmából kerül megrendezésre. A nyár elején
megjelenő szakkatalógus mintegy 10 évnyi kutatómunka eredménye, amelyhez a
Los Angeles-i Getty Múzeum anyagi és szakmai segítséget is nyújtott.

A Grafikai Gyűjtemény alapját a magyar állam által 1870-ben megvásárolt
Esterházy-gyűjtemény képezi, három és fél ezer rajzzal és több tízezer
sokszorosított grafikával. A német rajzok szempontjából döntő fontosságú,
hogy Esterházy Miklós herceg 1804 körül Nürnbergben megvett egy nagyobb
rajzegyüttest, amely Paulus Praun nürnbergi kereskedő 16. századi
gyűjteményéből származott. Az itt bemutatott lapok többsége az
Esterházy-kollekció része, ezen belül számos mű egykor Praun tulajdonában
volt. A német rajzok csoportját Delhaes István festő és restaurátor
hagyatéka is gazdagította, amely 1901-ben került a magyar állam
tulajdonába, de néhány kiemelkedő művet a múzeum műkereskedelemből is
vásárolt.

A kiállítás hat szekcióban (A kezdetek: 15. századi rajzok, Albrecht Dürer
és köre, Chiaroscuro rajzok, Az önálló tájábrázolás kezdetei és a fiktív
táj, Előkészítő rajzok, Művészet II. Rudolf prágai udvarában) mutatja be a
korszakot.

A kiállításrészek kialakításakor időrendi és tematikai szempontok
érvényesítése mellett a készítés technikáját, valamint a művek funkcióját
is figyelembe vették. Ezek mellett két jelentős művészcsoport munkái külön
egységként szerepelnek: Albrecht Dürer és köre rajzai és metszetei a 16.
század első évtizedeiből, valamint a II. Rudolf német-római császár prágai
udvarában működött német „rudolfinus” művészek 1600 körül készült
kompozíciói. Jó néhány rajz akár több csoportban is helyet kaphatott
volna: a Dürer köréből származó művek között például három üvegablakterv
is található, így ezek az előrajzok mellett is lehetnének.

Albrecht Dürer és köre

A nürnbergi születésű Albrecht Dürer, a német reneszánsz újító művésze a
húszas éveiben járt Velencében, ahol az itáliai reneszánsz művészetelmélet
kérdéseit tanulmányozta: az ideális emberi arányok megragadását, a
természet minél hívebb ábrázolásának lehetőségét, a perspektíva és az
anatómia problémáit kutatta. Nürnbergbe hazatérve műhelyéhez tehetséges
fiatal művészek csatlakoztak, akiknek rajzstílusára nagy hatást
gyakoroltak a virtuóz mester alkotásai. A Szépművészeti Múzeum Dürernek
két saját kezű rajzát őrzi, de további művekkel, például Hans Schäufelein
tollrajzával és a Lándzsás lovassal kapcsolatban is felmerült korábban
Dürer szerzősége. A gyűjtemény a művésznek közel kétszázötven metszetét
őrzi. Ezek közül kilenc látható a kiállításon, például a három mester
rézmetszetként ismert lap: A lovag, a halál és az ördög, a Melencolia I és
a Szent Jeromos a dolgozószobában. Az egy-egy kompozícióval szereplő Hans
Schäufelein és Hans Baldung Grien 1503-tól dolgozott Dürer műhelyében
üvegablakterveken és fametszetes könyvillusztrációkon. Wolf Traut 1505-től
vett részt velük együtt a fametszetek tervezésében. Hans von Kulmbach,
akinek egy üvegablakterve látható a kiállításon, feltehetően 1504–1505
körül érkezett Nürnbergbe, ahol haláláig üvegablakok tervezésével és
oltárképek festésével foglalkozott.

A gyűjtemény német rajzait bemutató kiállítás több mint fél évszázada volt
legutóbb látható a Szépművészeti Múzeumban.

•