Az autósok körében kötelező tavaszi program a nyári gumikra váltás, amit van, aki már március elején elintéz, de van, aki egészen az első igazán meleg napig vár a cserével. Bármelyik kategóriába is tartozzunk, tartsuk szem előtt: a gumiabroncs élettartama véges, ezért nem csak ilyenkor érdemes figyelmet fordítani az abroncsokra. Hazánk egyik legnagyobb flottakezelője és mobilitási szolgáltatója, az Ayvens most összefoglalta, mire érdemes odafigyelnünk.
Akár a napi ingázáshoz, akár hosszabb utakhoz használjuk az autónkat, az abroncsok kiválasztása, karbantartása és időszakos cseréje kulcsszerepet játszik a jármű teljesítményében, kezelhetőségében, az üzemanyag-hatékonyságban és a tapadásban. Ha a jármű és az úttest közötti kapcsolat, azaz a gumik nincsenek rendben, a legegyszerűbb manőver is könnyen veszélyessé válhat.
Négyévszakos vs. téli és nyári
A biztonságos közlekedés éppen ezért a megfelelő gumiabroncs kiválasztásánál kezdődik. Személyautók esetében magunk dönthetünk arról, hogy négyévszakos, vagy inkább téli- és nyárigumiszett beszerzése mellett tesszük le a voksunkat. A négyévszakos abroncsok egész évben, minden időjárási körülmény mellett megfelelő tapadást biztosítanak, hosszú élettartam jellemzi őket, és már a legtöbb személyautóhoz és SUV-hoz megfelelőek. Ötvözik a téli és a nyári gumik tulajdonságait, azonban hatékonyságban nem érik utol a hagyományos gumik szintjét, amelyek még szélsőséges időjárási körülmények között is megállják a helyüket.
A téli abroncsok esetében ennek egyik oka a tagolt mintázatú futófelület, amely a havas és jeges úton történő fékezést és kezelhetőséget optimalizálja. Ezeket a gumitípusokat 7°C alatti időjáráshoz fejlesztették, éppen ezért puhább anyagkeverékük miatt magasabb hőmérsékleten már könnyebben kopnak és nehezebben tapadnak. Kötelező párjaik a nyári gumik: ezek fő jellemzője a keményebb gumikeverék és a nagyobb blokkokból álló mintázat, amely körülbelül 7°C feletti hőmérsékleten biztosít kiváló tapadást, száraz és nedves útfelületen egyaránt. Fontos azonban, hogy nem alkalmas hideg, havas vagy jeges útviszonyokra, mert hideg útfelületen tapadási képességei drasztikusan csökkennek, havas-jeges körülmények között pedig egyértelműen nem alkalmas a biztonságos közlekedésre.
Méret és sebességindex
Mindegyik kategóriában találhatunk drágább, első ránézésre jobb termékeket, számos esetben azonban a magasabb ár nem feltétlenül jelent jobb választást.
Az abroncs méretre vonatkozó jellemzőit betűk és számok kombinációja jelzi a gumi oldalfalán. A „215/65R15”jelentése: a gumiabroncs futófelületének szélessége 215 mm, oldalfal-aránya (azaz az abroncs oldalfalának százalékos aránya a szélességhez viszonyítva) 65%, a gumi szöveteinek elrendezése radiál szerkezetű, pántmérete (azaz keréktárcsa-átmérője) pedig 15 hüvelykes. Amennyiben a gumik cseréjére kerül sor, kizárólag a jármű gyártója által az adott gépkocsira engedélyezett, jóváhagyott gumiabroncs méretek és kivitelek használhatók. Ezt az adatot jellemzően megtaláljuk a sofőroldali ajtóoszlop belsején, de a jármű kézikönyvében is. Külön figyeljünk oda, ha használt autót vásároltunk, ugyanis ezek sok esetben nem megfelelő csereabroncsokkal érkezhetnek.
Az abroncs teherbírását és sebességindexét a méret után találjuk meg, szintén a gumi oldalán (pl. „91S”). A számadat a terhelési indexet jelöli, azaz, hogy mekkora súlyt képes az abroncs biztonságosan elbírni – a 91-es index például 615 kg-os maximális terhelhetőséget jelent. A betű pedig a sebességindexet jelenti, azaz, hogy milyen maximális sebességig használható biztonságosan az abroncs ideális körülmények között. Míg az R jelzés 170 km/h-s maximális sebességet jelöl, az S már 180 km/h-t, és így tovább. A megfelelő gumi kiválasztásában az erre szakosodott szervizekben kaphatunk szakértő segítséget.
Természetesen nem dőlhetünk hátra az után sem, hogy megtaláltuk a megfelelő gumiabroncsokat. Miközben vezetünk, a gumi fokozatosan kopik, aminek az ütemét egy hivatalos szám, a kopásjelző érték (treadwear grade) is jelzi. Ez azt adja meg, hogy milyen hosszú élettartam várható az abroncstól, azaz mennyi ideig tart, amíg a futófelület lekopik. Azonban nem érdemes rögzíteni a naptárban ezt a dátumot, hiszen a futófelület kopása függ a vezetési szokásainktól, az út minőségétől és az időjárási körülményektől is.
De mikor kell abroncsot cserélni?
A jogszabályok szerint a futófelület mintázatának mélysége minimum 1,6 mm kell, hogy legyen – ez alatt már meg is büntethetnek azért, ha nem cseréljük le a gumikat. A szakmai szervezetek és az általános gyártói állásfoglalások szerint azonban a biztonságos határérték nyári abroncsok esetében inkább 3 mm, téli gumik esetében pedig 4 mm – utóbbi alatt egyébként a jogszabályok szerint már nem is minősül télinek az abroncs. Érdemes komolyan venni ezeket a számokat, hiszen az AAA kutatása szerint[1] kopott gumikkal, autópálya-sebességnél, nedves útviszonyok között akár 43%-kal hosszabb lehet a fékút, ami átlagosan további 26 métert — többet, mint egy kamion teljes hossza — jelent az új abroncsokhoz képest.
De nem csak a kopásra érdemes odafigyelnünk. Az abroncsokra az UV-sugárzás is hat, ami lebontja a gumi szerkezetét, és repedésekhez vezethet – még akkor is, ha a futófelület még jó állapotban van. Repedéseket kátyúk, padkák vagy egyéb ütődések is okozhatnak, az apró hibák pedig idővel nagyobb hasadásokká nőhetnek, amelyek futófelület-leválást vagy durrdefektet eredményezhetnek. Jellemzően az is kátyú vagy padka okozta ütés eredménye, amikor az abroncs oldalfalán dudort vagy hólyagot látunk – ebben az esetben azonnal cseréljük a gumikat, hiszen még egy kis dudor is könnyen durrdefektet okozhat.
Az is figyelmeztető jel, ha az abroncs mintázata nem egyenletesen kopik – ilyenkor járjunk utána az okoknak, hiszen futóműhiba, rossz kiegyensúlyozás vagy helytelen guminyomás is állhat a háttérben.
Karbantartás
A futófelület és a gumik állapotát érdemes minél gyakrabban ellenőrizni – és ez vonatkozik a guminyomásra is. Ha nem tudjuk, mennyi levegőt kell a gumiabroncsokba tölteni, érdemes megkeresni a sofőroldali ajtó belső paneljén található matricát vagy táblát, ami a gyártó által ajánlott abroncsméret mellett a megfelelő guminyomás értékét is megadja. Ugyanez az adat megtalálható a gépjármű kezelési könyvében is.
| Az Ayvens tippjei a gumiabroncsok karbantartásához: Abroncscsere és kiegyensúlyozás A gumiabroncsok rendszeres rotálásával és kiegyensúlyozásával elérhetjük, hogy a futófelületek egyenletesen kopjanak. Erre azért van szükség, mert az első kerekek abroncsai jellemzően gyorsabban kopnak, mivel ők viselik a motor súlyát és a kanyarodás terhét is. Éppen ezért, ha időnként megcseréljük őket, azzal meghosszabbíthatjuk élettartamukat. Általában 8 000 – 13 000 kilométerenként ajánlott a rotálás, de a pontos gyakoriságot és mintát (pl. első-hátsó vagy keresztirányú csere) a jármű kézikönyve tartalmazza. Megfelelő guminyomás Az alulfújt abroncs gyorsabban melegszik és gyorsabban kopik, ráadásul a jármű stabilitása is csökken. A túlfújt gumi középen kopik és kevésbé tapad. Használjunk guminyomásmérőt és ellenőrizzük a gumikat akkor is, ha az autó hosszabb ideig állt. Mozgassuk az autót Új és régebbi abroncsok esetében is fontos, hogy minden héten megmozgassuk az autót – így kiegyenlítve a gumik terhelését. Bízzunk a szakemberben Ne csak a műszaki miatt látogassuk meg a szervizt: a teljes járműellenőrzés (beleértve az abroncsokat is) évente legalább egyszer ajánlott. A gumicserét is jobb, ha szakemberre bízzuk, otthon ugyanis számos biztonsági szempontot nem tudunk megfelelően felmérni. Az erre szakosodott szervizek kifejezetten erre fejlesztett műszerekkel vizsgálják majd meg a gumikat. Váltsunk időben Kövessük a 7°C-os szabályt, azaz váltsunk nyári gumikra akkor, amikor már tartósan 7°C fölött van a napi átlaghőmérséklet, illetve váltsunk télire akkor, amikor tartósan ez alá csökken – ne várjuk meg a szélsőséges időjárási körülményeket, hiszen már sokkal hamarabb veszélyes lehet a közlekedés! |
[1] https://newsroom.aaa.com/2018/06/tread-lightly-worn-tires-drivers-risk/