A Danone Magyarország Kft. idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe a táplálkozási előnyökön túlmenően a környezeti hatásokat élelmiszervásárlási döntésük meghozatalakor.
Fenntarthatóság a tányérunkon
A Danone kutatásában körvonalazódik, hogy a fogyasztók kezdik felismerni a fenntartható étkezés szükségességét. Habár a hazai konyha specialitásai többségében húsételek teszik ki, a magyarok 8%-a mégis heti egynél kevesebbszer fogyaszt húst vagy akár teljesen felhagy az ilyen élelmiszerek vásárlásával. A kutatásban megkérdezettek 19%-a pedig alkalmanként tudatosan is helyettesíti a hús- vagy tejalapú ételeket növényi alternatívákkal, ami ígéretes út lehet a fenntarthatóság felé.
„A jövőnk érdekében nyitottnak kell lennünk az új megoldások iránt. Nem szabad elzárkóznunk a növényi alapú alternatívák elől, hiszen a kiegyensúlyozott étrendben mind az állati, mind pedig a növényi eredetű élelmiszereknek szerepe és helye van. Az MDOSZ által fémjelzett magyar táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR a fenntarthatóság érdekében különös hangsúlyt fektet a helyi és szezonális termékek mellett a növényi fehérjeforrásokra” – mondja dr. Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.
A Danone által kezdeményezett kutatás eredménye pedig valójában sok jót ígér: a megkérdezettek több mint fele valamilyen gyakorisággal fogyaszt kifejezetten növényi alapú alternatívákat állati eredetű termékek (hús, tej, vaj, tojás stb.) helyett. Az ilyen élelmiszereket fogyasztók száma a 18-24 év közötti fiatalok esetében eléri a 73%-ot is, úgy tűnik, hogy ők mutatják a legnagyobb hajlandóságot arra, hogy tegyenek az egészséges életvitelükért, az állatvédelemért vagy éppen a fenntarthatóságért.
A növényi alapú élelmiszerek fogyasztásának fő motivációja a kutatás szerint az, hogy a fogyasztók úgy gondolják, hogy ezzel jót tesznek az egészségüknek. Az e termékeket fogyasztóknak ugyanakkor csupán 8%-a vásárolja őket azért, mert bizonyos érzékenység vagy más egészségügyi okok miatt kénytelen erre (pl. allergiája miatt). Ennél is kevesebben (2%) fogyasztanak növényi alapú termékeket azért, mert divatosnak vagy menőnek tartják őket. A fogyasztók egyharmada veszi figyelembe a fenntarthatósági kérdéseket is a vásárláskor, ami azt bizonyítja, hogy hazánkban egyre növekvő mértékben lesz ismert a növényi alapú étrend és a bolygóvédelem szoros kapcsolata.
A flexitáriánus étkezés mint megengedő étrend
A kutatásban megkérdezettek 16%-a követ valamilyen diétát, ezek közül 6%-nak része a húsfogyasztás csökkentése és a növényi alapú termékek nagyobb mennyiségben történő vásárlása. E döntések egy részének egészségügyi oka van, a cukorbetegség, a glutén- és más hasonló érzékenységek ugyanis indokolttá teszik, hogy bizonyos élelmiszerek kimaradjanak a heti bevásárlásból. A megkérdezettek 3%-a azonban tudatosan követi a flexitáriánus étrendet, ez enyhe növekedést mutat az előző év eredményeihez képest. A flexitáriánus étrend hazánkban még kevésbé ismert, régiós szinten is Romániában örvend a legnagyobb népszerűségnek, hazánkban pedig elsősorban a fiatalok nyitottak az olyan étrendek felé, amelyekkel nemcsak az egészséges életvitelüket tudják támogatni, de a bolygó jövőjére nézve is kedvezőek lehetnek.
A flexitáriánus étrend leginkább a szemi-vegetáriánus étrendhez hasonlít, de az egészséges táplálkozási ajánlás alapelveit is tartalmazza. A szemi-vegetáriánusok fogyaszthatnak a tej, a tejtermékek, és a tojás mellett baromfihúst és halat, de étrendjük nem tartalmaz vörös húsokat és egyéb szárnyasokat.
„Tévhit, hogy a fenntarthatóság kapcsán az élelmiszereknek csupán a szállítási módját vagy csomagolását kell figyelembe venni, ha fenntarthatóan szeretnénk étkezni. Ezek mind fontos aspektusai az élelmiszergyártás ökológiai lábnyomának, de valójában az élelmiszeralapanyagok előállítása az, ami különösen terhelheti a környezetet. A haszonállattartás sokkal nagyobb mértékben befolyásolja a bolygónk jövőjét, mint például az, milyen autóval közlekedünk. A 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-csökkenést aligha tudjuk elérni 2050-ig, ha nem változtatunk az étkezési szokásainkon, például az állati eredetű termékek legalább részben növényi alapú élelmiszerekkel történő helyettesítésével” – mondja Szöllősi Réka élelmiszeripari fenntarthatósági szakértő.
Új ízek a láthatáron
Akik nyitottak a növényi alapú étrendekre, azok kevésbé zárkóznak el az olyan termékek elől, amik kevésbé követik a hagyományos ízeket, legalábbis erre enged következtetni, hogy csökkent azon válaszadók száma, akiknél az íz jelentené a fogyasztás legfőbb gátját. Illetve mára olyannyira kibővült a növényi élelmiszerek piaca, hogy a fogyasztók óriási választékból kereshetik meg a számukra legízletesebb termékeket.
„Az elsődleges célunk, hogy minél több fogyasztónak megmutassuk, hogy igenis léteznek remek növényi alapú alternatívák, amik bármilyen étkezést, kedvenc fogást újragondolhatóvá tehetnek. A friss kutatásunk eredményei is azt támasztják alá, hogy csökkent azoknak a száma, akik kiemelten csakis az ízre, mint fő motivációs tényezőre összpontosítanak a termékek választásakor, mivel a növényi alapú italok esetében a finom és jó íz egyre természetesebbé válik a fogyasztók számára. Az Alpro esetében növényi alapú italokkal, desszertekkel, kókusz- és szójagurtokkal is bizonyítjuk ezt, de a tavalyi év nagy innovációja volt a This Is Not M!lk zabalapú italunk is, amely esetében kifejezetten a hagyományos ízek kedvelőire fókuszáltunk” – emelte ki Révész Richárd, a Danone Magyarország Kft. marketing igazgatója.
Habár a megkérdezettek 84%-a még mindig nem követ semmilyen egészségmegőrző és környezettudatos diétát és kevésbé tudatosan döntenek a vásárlásukkor is, ez a szám csökkenő tendenciát mutat a tavalyi eredményekhez képest. Mindez azt bizonyítja, hogy mindössze egy év alatt is változás ment végbe a magyar piacon, melynek köszönhetően egyre több fogyasztó ismeri fel, hogy egyáltalán nem mindegy, mi kerül a tányérunkra.
A kutatást a Danone Magyarország Kft. megbízásából az NMS Hungary Kft. piackutató cég végezte 2023. április hónapban. Az 500 fős magyarországi mintán végzett felmérés eredményei reprezentatívak korra (18-65 év közöttieknél), nemre és régióra.
Országos kutatás: meglepő dolgokat tudnak rosszul a margarinokról a magyar fogyasztók
Olvass bele legújabb magazinunkba!
Please wait while flipbook is loading. For more related info, FAQs and issues please refer to DearFlip WordPress Flipbook Plugin Help documentation.