A falfestés, mint művészet, majdnem egyidős az emberrel: az emberek karcolták, faragták, maratták és festették ezeket, hogy megörökítsék népük tevékenységét, a vadászat, a gyűjtögetés és a családi élet jeleneteitől kezdve a vallási és temetkezési eseményekig. Amikor street artról vagy urban artról beszélünk, egyszerre jutnak eszünkbe a firkák a közterek falain, Banksy szatirikus utcai művészete, a különböző kültéri installációk, de ide soroljuk a gigantikus falfestményeket, murálokat is. Ezek bár rokonságban álló műfajok, sok mindenben különböznek egymástól, leginkább az élvezeti értékük megosztó. Ami viszont közös bennük, hogy ezek az alkotások – csak úgy, mint az ókori falfestmények – a kommunikáció, a figyelemfelkeltés, az önkifejezés eszközei, melyek a legtöbb esetben kulturális és társadalmi értékeket, gondolatokat képviselnek.
Témától függetlenül, a falfestészet az urban art talán leginkább elismert művészeti ága, ami pozitív hatást gyakorol nem csak a környék megítélésére, de a városképre és az ott élő, de akár csak az ott járókelő emberek hangulatára, közérzetére is.
A modernkori falfestészet lényege is sok esetben az, hogy az alkotások reflektáljanak napjaink eseményeire, ugyanakkor ennél már jóval többek: kulturális és vizuális élményt nyújtanak színeikkel vagy mondanivalójukkal. Ezek a falra festett műalkotások lehetnek az épületen belül vagy kívül is, és nem csak azért jelentenek külön kategóriát az urban art szerteágazó művészeti irányaiban, mert felfestésük művészi szakértelmet igényel, hanem azért is, mert az alkotás általában magában foglalja az épület architektúráját, hogy a festményt és az épületet egyként hozza létre.
Hazánkban is egyre gyakoribbak ezek a nagyszerű alkotások, számos falfestmény díszíti a főváros utcáit, a remekművek jelentős része pedig Magyarország első tűzfalfestéssel és köztérszínesítéssel foglalkozó szervezete, a Színes Város Csoport érdeme. Az ő munkáik közül emeltünk ki párat, hogy elmondjuk és megmutassuk, miért ennyire szeretjük ezt a műfajt.
Színekkel, élettel töltik meg a legszürkébb városrészeket
Kiváló példa erre a BAH-csomópontnál készült festés, ami a Színes Város Budapest Fesztivál keretében készült a fővárosban, 2015 nyarán.
A kulturális örökségünk hírmondói
Talán az egyik legpozitívabb, legösszetettebb és szívünknek leginkább kedves haszna a falfestészetnek, hogy amellett, hogy színpompába borítják az egyhangú, üres falakat, a vizuális érték mellett a kultúránk morzsáit elevenítik meg óriás felületen, újra gondolva, vagy éppen megörökítve azokat. Az ilyen alkotásokból szerencsére olyan sok van, hogy nehéz kiválasztani egyet, így most a teljesség igénye nélkül három példát emeltünk ki, melyek nem csak témájukban, de megvalósításukban is teljesen eltérőek, mégis talán a legtöbb magyar ember számára ugyanazt jelentik.
A fesztivál győztes alkotása lett a Carlos Breakone által tervezett Csodaszarvas című festmény. Az alkotó elmondása szerint üzenete miatt is választotta a csodaszarvas tematikáját, ugyanis a magyar mondavilág köré épülő legendák érdemesek arra, hogy a külföldről idelátogatókkal is megismertessük ezeket.
A Losonci-negyedben több mint 400 liter színes falfesték felhasználásával és két hónapnyi munkával készült képen a Macskafogó című rajzfilm egérhőse, Grabowski látható. A film a magyar mozgóképi tömegkultúra korszakos darabja, legendás figurái, szállóigévé lett párbeszédei valamennyi magyar néző számára hivatkozási alappá váltak. A 600 négyzetméteres falfestmény tervét – amelyet a népszerű rajzfilm Szórádi Csaba által tervezett 1986-os moziplakátja inspirált – Ternovszky Béla és alkotótársai engedélyével, Forgács Simon (Macskafogo.hu), @0036mark és Illés Hajnalka grafikus készítették.
A sort a Színes Város egy újabb remekművel bővítette nemrég, méghozzá a Corvin Sétány mentén épülő Grand Corvin 2 melletti ház tűzfalán. A megbízó itt is a Cordia volt, akik a több mint egy évtizede tartó városrészmegújítási projekt egyik fontos szakaszának lezárására készítették el az alkotást. A cél ebben az esetben az volt, hogy egy olyan alkotás szülessen, ami kulturális szempontból nem csak a VIII. kerület és a környék lakói, de az idelátogatók számára is fontos és meghatározó értéket képvisel. A környékhez kötődő alkotók és művek között keresgélve hosszas mérlegelés után esett a választás Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényére és az ikonikus üveggolyózás-jelenetre, melynek helyszíne a regényben a Józsefvároshoz tartozó Múzeumkert.
Fotó: Grand Corvin 2, Leonardo da Vinci utca 42. – Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének egy részlete
Olvass bele legújabb magazinunkba!