- Az egészség, az anyagi stabilitás, a családi, baráti kapcsolatok határozzák meg elsőként az életminőséget a magyar lakosság szerint.
- Bár a digitális detoxra is nő az igény, a többség szerint az innováció javítja az életminőséget, és a gyors fejlődés sem okoz különösebb stresszt, sőt egyre többen technológiai eszközökkel teszik hatékonyabbá a mindennapjaikat.
- A mesterséges intelligencia kézzelfogható előnyeit leginkább az ipar, az egészségügy és a mobilitás területén várja a lakosság.
- A korszerű, újgenerációs gyógyszerek fejlesztését sokan az életminőséget javító legfontosabb célok közé sorolják.
- A többség támogatná, hogy a biztonságos és kényelmes, fejlett vezetéstámogató rendszerek (ADAS) az autók gyári alapfelszereltségének részei legyenek a jövőben.
- Horváth Attila, Bosch: „A technológia, a mesterséges intelligencia, a fejlett vezetéstámogató rendszerek nemcsak a közlekedést teszik biztonságosabbá, de jelentős terhet vesznek le az emberek válláról: időt spórolnak meg, stresszt csökkenthetnek, ezzel érdemben javítva a mindennapi életminőséget.”
- Orbán Gábor, Richter Gedeon Nyrt.: „Fontos figyelnünk az egészségügyi és biotechnológiai innovációk társadalmi fogadtatására és arra, hogyan látja a lakosság, mely egészségügyi innovációk járulhatnak hozzá leginkább a teljesebb élethez.”
Sokan és régóta keresik a longevity, vagyis a hosszú és egészséges élet titkát. A magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. 2026-os közös kutatása azonban még tovább ment: a két hazai innovatív nagyvállalat azt vizsgálta, hogyan élhetünk nemcsak hosszabb, de minél teljesebb, boldogabb életet. Miként járulhat hozzá az innováció a minőségi mindennapokhoz és ahhoz, hogy kevesebb stresszel, nagyobb biztonságban, több szabadidővel élhessünk? Hogyan tehetik jobbá az életünket a biotechnológiai és műszaki fejlesztések, újítások? Lehet-e túl gyors a fejlődés, és milyen előrelépést hozhat a mesterséges intelligencia? A 16 év feletti teljes magyar lakosságra reprezentatív közvélemény-kutatás eredményeit a BoschxRichter Innovátorok Napján mutatták be 2026. szeptember 23-án.
„Csak egészség legyen, pénz, család és barátság!” – ebben látják a minőségi élet kulcsát a magyarok
A válaszadók többsége az életminőséget meghatározó legfontosabb tényezők közül az egészséget (53%), az anyagi stabilitást (53%) és a családtagokkal, barátokkal ápolt szeretetteljes kapcsolatokat emelte ki (43%). Az életminőséget romboló, visszahúzó erők között pedig leggyakrabban a pénzügyi nehézségeket (52%), a betegségeket (40%), illetve lelki tényezőként a stresszt, a feszültséget és a bizonytalanságot hangsúlyozták (46%). Leküzdendő nehézséget jelent sokak számára az időhiány és a kevés szabadidő is (27%), a magánytól és elszigeteltségtől való félelem (18%), valamint a munkahelyi vagy iskolai túlterheltség, a túl sok feladat is (16%).
Életminőség rövid és hosszú távon: sokat teszünk a máért, kevesebbet a holnapért
A Bosch és a Richter közös kutatása megvizsgálta, mit tesznek a magyarok a jelenlegi és jövőbeli életminőségük javításáért. A válaszokból jól látszik, hogy a többség elsősorban a mában igyekszik jól érzeni magát, a hosszú távú szempontok hátrébb sorolódnak. Életminőségükből legtöbben úgy próbálják a maximumot kihozni, hogy időt szánnak önmagukra és a számukra fontos dolgokra (39%), elegendő alvásra és megfelelő alvásminőségre törekszenek (39%), emellett vitaminokat és étrendkiegészítőket szednek (38%).
Hosszú távú egészségükért aktívan viszont már kevesebben tesznek: szűrővizsgálatokra a válaszadóknak átlagosan alig negyede jár (23%), sőt még a legidősebb korosztályban is csupán 33% ez az arány. Ennél is kevesebben vannak, akik rendszeresen mozognak, sportolnak a szabadban (17%), de szerencsére többen akadnak olyanok, akik, ha csak tehetik, gyalog vagy biciklivel közlekednek (28%). A pszichológiai boldogságfaktorok között a leggyakoribb, hogy a válaszadók aktív közösségi életet élnek, ápolják a családi és a baráti kapcsolataikat (28%), miközben kifejezetten a lelki egészségükre ennél jóval kevesebben figyelnek (17%).
Könnyebb életet és több szabadidőt kínál a technológia, de néha kell a digitális detox
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a technológia kulcsszerepet játszik az életminőség alakulásában, de az elterjedéséhez idő kell. Magyarországon már ma is minden hetedik ember igyekszik technológiai eszközökkel hatékonyabbá tenni a mindennapjait (13%), automatizálni a monoton teendőit (13%), vagy rendszeresen használni a mesterséges intelligenciát (14%). A mindennapokba beépülő és életminőséget javító technológiai megoldások terjedésével párhuzamosan ugyanakkor egyre erősebb az igény a képernyő előtt töltött idő csökkentésére és a mentális méregtelenítésre, a digitális detoxra (9%).
A gyors technológiai fejlődés még az idősebbeknek sem okoz stresszt
Összességében a technológiai megoldások életünkre gyakorolt hatásáról a magyar lakosság döntő hányada (48%) pozitívan gondolkodik. Ennyien látják úgy, hogy az innováció egyértelműen segíti az életminőség javulását. A válaszadóknak mindössze ötöde van csak azon az állásponton, hogy a technológia ront az emberek életén.
A kutatás azt is megvizsgálta, mennyire igaz a gyakran elhangzó vélemény, miszerint a „túl gyors” technológiai változás – például a mesterséges intelligencia előretörése – olyan stresszfaktor lenne, ami az emberek életminőségét leronthatja. A Bosch és a Richter kutatási eredményei ennek pont az ellenkezőjét mutatják: csupán minimális arányban (7%) említették a válaszadók problémaként a gyors ütemű technológiai fejlődést – a fiatalok között ennél is alacsonyabb a szám, és az idősek körében sem sokkal magasabb.
Innovatív egészségügy: a távdiagnosztikától az újgenerációs gyógyszerekig és a hordható digitális eszközökig
Egyre dinamikusabb a technológiai fejlődés az egészségügy területén is. A fejlesztések egy része gyors és közvetlen eredményeket hoz, más részük egy átfogóbb folyamat fontos állomása. „Az egészségügyi és biotechnológiai innovációk jelentőségét nem feltétlenül a népszerűségük adja, de érdemes figyelni a különböző fejlesztések társadalmi fogadtatására is. Fontos tudnunk, hogyan látja a lakosság, mely egészségügyi innovációk tehetnek hozzá legtöbbet mindannyiunk életminőségének javításához” – mutatott rá Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.
A Bosch és a Richter közös kutatása alapján legfontosabbnak a betegségek felismerését és az ezt szolgáló új típusú diagnosztikai technológiákat látják a válaszadók (55%). Emellett nagy arányban támogatják a hatékony orvosi műszerek és eljárások fejlesztését (47%), valamint a személyre szabott orvoslással kapcsolatos innovációkat is (42%). Sokan hangsúlyozzák a krónikus és gyógyíthatatlan betegek életminőségét javító technológiákat, amilyenek például az otthoni egészségmonitoring eszközök és a távoli betegfelügyeleti rendszerek (40%). Minden harmadik válaszadó pedig kiemeli a korszerű, újgenerációs gyógyszerek fejlesztésének fontosságát (31%). A kutatásból kiderül, hogy a válaszadók kétharmada (66%) maga is használ vagy fontolgatja valamilyen digitális eszköz (pl. okosóra, okosgyűrű, fitnesz-app, alvásmonitor), illetve applikáció használatát saját egészségi állapotának nyomon követésére.
Biztonságban és stresszmentesen az utakon: alapfelszereltségként is népszerűek lennének a fejlett vezetéstámogató rendszerek
Folyamatos az innováció a járműiparban, terjednek a biztonsági megoldások, a közlekedési kockázatok azonban továbbra is jelen vannak az utakon. „A technológia, a mesterséges intelligencia bevonása, a fejlett vezetéstámogató rendszerek nemcsak a közlekedést tehetik biztonságosabbá, de jelentős terhet vesznek le az emberek válláról: időt spórolnak, csökkentik a stresszt, ezzel érdemben javítva a mindennapi életminőséget” – hangsúlyozta Horváth Attila, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban
A reprezentatív kutatás eredményei alapján nagy a nyitottság és erős a bizalom a vezetéstámogató technológiák iránt: a többség fontosnak tartaná és támogatná, hogy a kényelmet és biztonságot növelő ADAS-rendszerek a jövőben az új autók gyári alapfelszereltségéhez tartozzanak. A lista élén a vészhelyzeti megállító asszisztens (73%) áll, amely rosszullét esetén biztonságosan lehúzódik az út szélére. Ezt követi a fáradtságérzékelő és elalvásfigyelő (72%), a holttérfigyelő és keresztirányú forgalomra figyelmeztető (71%), a parkolást segítő ultrahangos, tolatókamerás rendszer (69%) és az adaptív tempomat, amely képes tartani nemcsak a sebességet, de a követési távolságot is (66%). Számos további megoldást is szívesen fogadnának alapfelszerelésként az autósok, többek között az automatikus vészfékező rendszert (65%), az automatikus lámpakapcsolást, amely képes a tompított és a távolsági fényszóró közötti váltásra (65%), valamint a közlekedésitábla- és sebességhatár-felismerő rendszert (63%).
Mesterséges intelligencia okosan: kézzelfogható előnyöket várnak, de az emberi kapcsolatokban nem számítanak MI-forradalomra a magyarok
Mivel az élet szinte minden területén már jelen van, egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia (MI) az alapvető életminőségünkre is kiemelt hatással lehet a nem is annyira távoli jövőben.
A válaszadók jóval több mint fele szerint az ipar használhatja ki leginkább az MI előnyeit: úgy vélik, a gyárak működésének szerves részévé fog válni a mesterséges intelligencia, javítja majd a termékek minőségét, gyorsítja a termelést, és csökkenti a gyártási költségeket (55%). Közel ugyanennyien valószínűsítik az MI térnyerését az egészségügyben, ahol segíteni fogja a betegségek korai felismerését, a pontosabb diagnózist és a személyre szabott gyógyítást (54%). A legvalószínűbb forgatókönyvek között tartják számon a válaszadók az MI további erősödését a mobilitási szektorban, amely a járművekbe és forgalomirányítási rendszerekbe beépülve még megbízhatóbbá és komfortosabbá teszi majd a közlekedést (53%). A válaszadók közel fele azzal is számol, hogy a következő években a mesterséges intelligencia megjelenik a tantervekben, az MI helyes használatát már az iskolában megtanítják a gyerekeknek és a fiataloknak (46%). Legkevésbé viszont abban a vízióban hisznek a magyarok, hogy a mesterséges intelligencia a belátható jövőben kiegészíthetné vagy jobbá tehetné az emberi kapcsolatokat (36%).
BoschxRichter Innovátorok Napja – negyedik alkalommal
Idén negyedszer rendezte meg legfrissebb technológiai trendekről szóló közös konferenciáját hazánk két meghatározó innovatív nagyvállalata, a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. A rendezvény a kutatás-fejlesztés és a technológia aktuális kérdéseit helyezi reflektorfénybe, egyúttal a két alapító, Robert Bosch és Richter Gedeon előtt is tiszteleg. A 2026. évi esemény helyszíne a budapesti Richter Központ volt, ahol szakmai előadások, butikbeszélgetések, workshopok mellett a két vállalat legfrissebb közös közvélemény-kutatását is bemutatták.
A kutatás módszertana
A közvélemény-kutatást a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. megbízásából az Europion kutatóintézet végezte. A mobil és webapplikáció-alapú adatfelvételre 2026. június végén került sor. A kutatás reprezentatív a 16 év feletti magyar népesség körében nem, korcsoport, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint. A kutatásban 1712 fő vett részt.