- Viszonylag több nekifutás után alapult a mostani banda. Azóta többféle országos elismerést is magatokénak tudhattok: többek között a Mindent Elhittem és a Kalandor is előkelő helyen végzett a Class FM és a Petőfi Rádió slágerlistáján. Majd a Kalandor a Dal2017 versenyében a közönség szavazataival egészen a döntőig jutott. Mit gondoltok, mi a titka annak, hogy ennyire szeret titeket a közönség? Hogyan élitek meg a mostani sikereket?
Említetted a tagcseréjét, illetve az újraalapulását is a Soulwave-nek. Itt nálunk vidéken ez kicsit másképp működik, hiszen nincsen olyan nagy merítés zenészekből és előbb-utóbb bezárul a kör: már mindenki valamilyen felállásban zenélt a másikkal. A jelenlegi felállásunk végleges és minden jel szerint ez működik a legjobban. Az újraalapulás során ugyanazt az utat jártuk be, mint más bandák, de nálunk a profilváltás nem jelentett egyet a banda nevének megváltoztatásával. Ami pedig a közönség szeretetét illeti, nem tudjuk, hogy mi a titkunk, ha tudnánk, hogy miért volt különösen telitalálat a szám, akkor valószínűleg csak ilyeneket írnánk (nevet). Erre nincsen külön recept, teljesen megfoghatatlan, de valahol ez adja a dolog szépségét. Annak meg különösen örülünk, hogy a közönség ekkora lelkesedéssel támogatott minket a Dal2017 műsorában. Még a műsorban való indulásunk előtt a Class FM is elkezdte játszani a Kalandor-t és több felkérést, pozitív visszajelzést kaptunk. Az pedig, hogy végig a közönség szavazott minket tovább, a lehető legjobb kimenetele volt a dolognak: ezért is mentünk oda, hogy az emberek megismerjenek minket.
- Egy interjúban úgy jellemeztétek magatokat, hogy: „(…) Ezek vagyunk mi, egyszerű vidéki gyerekek”. Ez főként miben nyilvánul meg?
Igen, a Dal2017 versenye közben volt egy viszonylag nagyobb vitánk az MTV stylistjával az öltözködésünket illetően. Mi mindenképpen az egyszerűbb stílust szerettük volna,- és szeretnénk még most is,- képviselni. Nem gondoljuk, hogy más lenne attól a fellépésünk minősége, ha elkezdenénk ’sztárként’ öltözködni. Másrészről meg a bandában mindenki Körmend, Sárvár és Szombathely környékén nőtt fel: mi ebben nevelkedtünk, ez az irány jön természetesen és őszintén tőlünk. Ez ugyanúgy igaz a zenénkre és az image-ünkre. Az is nyilván benne van a pakliban, hogy otthon rendesen visszahúznak minket a Földre, ha esetleg elszállnánk. Nem olyan közegben nevelkedtünk, ahol a ’sztárallűröknek’ helye lenne (nevet).
- A dalaitoknak vannak állandó témái, vagy többször születnek a számok random események, gondolatok nyomán?
A dalszövegeket egy az egyben Fodor Máté (frontember, a szerk.) írja. A témákat illetően nincsenek megkötések, szabályok, főként Máté lelkivilágát tükrözik a számok, amik szerintünk pontosan ezért elég karakteresek is. A szövegek megírásánál és kiválasztásánál, amit elsősorban Máté is, és mindannyian figyelembe veszünk azok a tartalmi szempontok, illetve a stílus. Volt már olyan szöveg, ami nagyon tetszett nekünk is, de azt mondtuk rá, ezt most ne erőltessük, mert nem egészen a Soulwave stílusát tükrözi.
- Eredetileg 2007-ben, Körmenden alapultatok: rendszeresen hazajártok zenélni? Miben más az, amikor „otthoni színekben” léptek fel?
Amikor otthon zenélünk, akkor nyilván egy kettős érzés van bennünk: nagyon szeretünk hazamenni, ezeken a helyeken van a legnagyobb közönségünk és itt ismernek bennünket egészen kiskorunk óta. Másrészről meg mindenkiben benne van egy kis drukk,- amikor éppen az 
ő városában zenélünk,- hogy otthon másként kell a legjobbat nyújtani, egy plusz megfelelési vágy él bennünk. Ezzel együtt ezeket az alkalmakat szeretjük a legjobban, mert ilyenkor a fellépésekből nagyon jó bulik kerekednek.
- Idén márciusban jött ki a Szaladok című számotok, melynek témájához az Őrségben forgatott klip telitalálat volt! Számíthatunk még több, fülbemászó dalra tőletek? Mik a jövőbeli terveitek, illetve min dolgoztok most?
A nyári pörgés után ősszel mindenképpen tervbe volt véve egy két-dal megjelentetése, akár klip formájában is. Ennek eredményeként októberben a Nehezen Múlik-hoz készítettünk egy klipet is, aminek a hónap végén volt a premierje. Ez egy klasszikusan szakítós szám, amiben a volt, szeretett párunkkal való fájó találkozás érzését dolgozzuk fel. Ennél a dalnál visszatértünk a kalandor jellegű, akusztikusabb vonalhoz, mandolinnal is dolgoztunk benne, kipróbáltunk többféle új dolgot is. Érdekes megemlíteni, hogy ez az első klipünk, ahol színészekkel dolgoztunk együtt a hangulat megteremtésén és a történet minél hitelesebb vázolásán. Nekünk nagyon tetszik a végeredmény: legyen szó a számról, vagy a kisfilmről, azt mondhatjuk, maximálisan elégedettek vagyunk és izgatottan várjuk a visszajelzéseket.
Olvass bele legújabb magazinunkba!