Idén Görög László, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze nyerte el a Gábor Miklós-díjat, Shylock szerepének megformálásáért, a Mohácsi János rendezésében készült A velencei kalmár előadásban. A bizottság tagjai teljes egyetértésben szavaztak arról, hogy a Miskolci Nemzeti Színház színésze kapja a kitüntetést 2020-ban.
A kuratórium tagjai – Meczner János rendező, Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, Spiró György író, Stuber Andrea színikritikus – egybehangzóan Görög Lászlót javasolták idén a kitüntetésre. A díjat a Gábor Miklós-díj kuratórium elnöke, Ascher Tamás adta át egy „online díjátadó” keretében, ahol a színművész úgy fogalmazott: „Nagyon meg vagyok hatva, hogy ebben a különös helyzetben ilyen gyönyörű dologban részesülhetek. – Mostanában rengeteget álmodom a színházról. Ez nem olyan gyakori, hiszen általában „csinálom” a színházat, ott vagyok, mostanában viszont egyre gyakrabban jelenik meg a színház az álmaimban” – meséli Görög László.
Tavaly szeptemberben a színművész ugyanezért a szerepért megkapta a Színikritikusok Díját a legjobb férfi főszereplő kategóriában. – Akkor is úgy gondoltam, hogy „nem lehet kopaszok közt hajasbabának lenni.” Ahhoz, hogy én azt az elismerést megkapjam, kellett Mohácsi János kiváló rendezése, a kollégáim munkája, a zene, a díszlet, a jelmezek. Mindezek egy olyan istenáldotta konstellációban voltak, hogy nekem úgymond csak meg kellett lovagolni a hullámokat és hagyni, hogy minden menjen magától – részletezi a színművész.
A Gábor Miklós-díjat 2000-ben alapította Vass Éva, a művész özvegye, a Gábor Miklós születése évfordulóját megelőző egy év legjobb Shakespeare-alakításának díjazására. Átadására minden évben április 7-én, Gábor Miklós születése évfordulóján, vagy ahhoz közeli időpontban kerül sor. A díj egy bronz plakett, Vígh Tamás Kossuth-díjas szobrászművész alkotása, melynek egyik oldalán Shakespeare, a másikon Gábor Miklós arcképe látható.
A színház 2019. március 29-én mutatta be A velencei kalmárt, amely Shakespeare egyik legvitatottabb, legösszetettebb és a Hamlet mellett a legtöbbet játszott műve. A Mohácsi-testvérek átiratában maivá, megfoghatóvá válik a gyűlölet, a bosszúvágy, a kirekesztés története.
Shakespeare művét újrafogalmazta dramaturgiájában és szövegében is a Mohácsi testvérpár. A darab ötödik felvonása nem került bele az előadásba, az első négyben viszont megerősítették a mellékszereplők vonalát, így jól körülírható csoportokat látunk majd a színpadon, akiknek saját egyéniségük, történetük van. Mohácsi János szerint a zsidó szó jelentése mára megváltozott. – A 20. század történelmi eseményei, a modern kori antiszemitizmus miatt ma már nem lehet úgy olvasni ezt a drámát, hogy ne legyen más csengése, mint mikor íródott. Ezt igyekeztünk közelebb hozni, megfoghatóvá tenni a néző számára, és megmutatni egy masszívan kirekesztő társadalom képét – magyarázza a rendező. – Egyik oldalt sem bélyegezzük meg, vagy emeljük az egekbe az előadásban, mindkettő bűneit, sérelmeit, elvakultságát megmutatjuk, és azt is, hogy mindez hová vezet. „Gyűlöletkomédiát” látunk a színpadon, és gyakran saját hétköznapjainkban is – mondja Mohácsi János.
Görög Lászlót láthatja a közönség Shylock szerepében. A színművész elárulta, amióta apa lett, máshogy viszonyul a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekhez. – Az, hogy Shylock elveszti a lányát, egészen másként érint apaként, mint korábban. Mindig nehéz az embernek ilyen szívszaggató bánatot magára vonni egy szerepben, de úgy érzem, sokkal közelebbi, átélhetőbb most számomra ez az érzés – vallja be Görög László. Az előadás mondanivalója kapcsán megjegyzi, őt abban erősíti meg ez a darab, hogy a gyűlölet nem vezet sehová. – Nagyon könnyű élni és visszaélni a gyűlölettel, engedni a bosszúnak. De én hiszek az emberben, abban, hogy képes jó lenni. Nem könnyű, mert minden arra mutat, hogy ez nem így van. De hiszem, hogy van kiút abból a világból, amiben ma élünk, és hogy ezt csak az ember tudja megváltoztatni. Ezek a gondolatok futnak végig bennem az előadás végén is, amikor Shylockot megkeresztelik, és mindig ugyanarra jutok: Nem számít a bélyeg, hogy keresztet vagy holdat rajzolunk, mert a lényeg sokkal mélyebben van. Magamban és a saját hitemben kell hinnem és ez segít megérteni, elfogadni a másikat – hangsúlyozza a színművész.
További érdekes cikkekért lapozz bele magazinunkba:
Olvass bele legújabb magazinunkba!