Kiemelt tartalom
“Más eljátszani a rendezőt és más valójában beülni a rendezői székbe” – Interjúnk Csányi Sándorral
  • 2018. március 8.

December elején mutattátok be a Thália Színházban Oscar Wilde Lady Windermere legyezője nyomán a Premierajándék produkciót. A darab több szempontból is egyedülálló: először próbálod ki magad a rendezői székben és egy olyan játékot hoztok színpadra, ami a színészeket egy próbafolyamat közben mutatja meg. Mióta foglalkoztat a rendezés és miért esett erre a darabra a választásod?

Régi vágyam, hogy kipróbáljam magam rendezőként és szerettem volna olyan darabbal foglalkozni, ami nem egy hagyományos értelemben vett színházi produkció, ahol mi, színészek alakítjuk a történetet, a próbákat. Amit a darabban eljátszunk, a színházi próbák, esetleges hibák, ahogyan a darab formálódik, azok mind-mind megtörténtek a való életben is, tulajdonképpen magunkat játsszuk el a Premierajándékban. Úgy gondolom, hogy egy társulatnak nagyon jót tesz, ha a színészek mind beleteszik a szerepbe a saját improvizációjukat. Mindenképpen valami újat, mást szerettem volna színpadra vinni a Premierajándékkal.

 

Miben más rendezői nézőpontból működni, mint színészként részese lenni egy darabnak? Teljesen más attitűd szükséges a rendezői poszthoz, vagy segített a több évtizedes színészi tapasztalatod abban, hogy a próbák gördülékenyen teljenek?

Számomra a rendezési folyamat során nem vált élesen ketté a színészet és az, amit a Premierajándék próbáin csináltam. Szeretem azt a Thália Színházban, hogy itt lehetőség nyílik a színészeknek többféle területen kipróbálniuk magukat, és ezek a szabályok rugalmasak, folyton változnak. Hasonlóan álltam a rendezéshez, mint az addigi munkáimhoz, a különbséget itt az adta, hogy akik addig színészi partnereim voltak más darabokban, filmekben, azokat most nekem kellett irányítanom. A Premierajándék szereplői pedig annak tudatában, hogy ez volt az első rendezésem, segítőkészebbek és türelmesebbek voltak.

 

A színészkedés mellett a Thália Színház művészeti vezetője is vagy. Mesélj nekünk arról, ez milyen kötelezettségekkel jár és milyen jövőbeli terveid vannak a színházzal?

A színház életében a decembertől februárig tartó időszak a legizgalmasabb: most rakjuk össze a következő évadot és a szereposztást is. Nagy felelősség egy színház arculatának meghatározásában részt venni, és annak fejlesztésén folyton dolgozni. Most rengeteg darabot kell olvasni, közülük olyanokat megtalálni, amelyek újdonság számba mennek: mi az, amire a Thália közönsége számít, és mi lehet az, amely meglepetésszerűen hat a nézők számára. A vígjátékok mellet minden évben próbálunk olyan darabot is színpadra vinni, melyek egy kicsit mást szeretnének a nézőnek megmutatni. Ezen kívül persze a színház fő profilja a klasszikus komédia és a nézők javarészt erre is számítanak. Például február 24-én mutattuk be az Oscar című darabot Vida Péter rendezésében és már a premier előtt el lett adva az összes jegy az addig kiírt előadásokra. Ebből azt látjuk, hogy a Thália Színháznak kialakult a saját közönsége, akik bíznak a munkásságunkban és nagy érdeklődéssel fogadják a darabjainkat.

 

A Csak színház és más semmi, 2016-ban indult televíziós sorozat, melyben szintén egy rendező, Fazakas Barnabás karakterébe bújsz, Schell Judit pedig Alinda karakterében a feleségedet játssza. Míg a Premierajándékot rendezted, itt rendezőt alakítasz. Ennyire foglalkoztat mostanában a rendezés? Van valami tudatosság abban, hogy ilyen szerepeket kapsz és ezen a területen próbáltad ki magad?

Goda Krisztina megírta a forgatókönyvet, melynek nyomán többek között egy rendező és egy színésznő, sokszor szakmai és magánéleti szempontból is problematikus házasságát mutatjuk be. Mindenképpen örültem annak, hogy mielőtt ténylegesen rendeznék, van lehetőségem kipróbálni magam ebben a szerepben. A valóság itt is elkülönül a színészettől, hiszen teljesen más eljátszani a rendezőt és más valójában beülni a rendezői székbe.

 

Tervezel hosszútávon rendezéssel foglalkozni, vagy a darabot egyszeri, kiugró lehetőségnek érezted, amely színpadra kívánkozott?

Szívesen rendeznék még, úgy tervezem, hogy jövőre ez egy kicsit háttérbe szorul, hiszen a Tháliába remek rendezők jönnek. A rá következő évben viszont, amennyiben látok olyan darabot, ami olyan benyomást tesz rám, azt szeretném majd megrendezni akár nagyszínpadra vagy még inkább kisebb közönség számára. A nagyszínpad alkalmas sokféle darab bemutatására, hozzám mégis a kisebb tér áll közelebb, ahol közelebb vagyunk a nézőkhöz és ez az előadás jellegét is bensőségesebb irányba tereli.

 

A sorozat harmadik évadjának eseményei felgyorsulnak, több új karakter is jön, többek között Dobó Kata, Szabó Erika és Bánsági Ildikó is feltűnik. Milyen fordulatokat várhatnak a nézők az új évadban?

Úgy gondolom, a nézők most könnyebben tudnak majd azonosulni a sorozatbeli történésekkel, hiszen egy aktuális problémát dolgozunk fel: adott a rendező férj, és a színész feleség, Alinda (Schell Judit, a szerk.), akiknek megszületik a gyermekük. Ez pedig felborítja az életüket, hiszen a színésznő anyaként szeretne visszamenni a színházba. Nem csupán gazdasági érdekek miatt szeretne továbbra is játszani, hanem mert hivatásának érzi a színészetet. Az új szerep, ami az anyaság, és a munkája, közben állandó harcban állnak egymással. Ez a való életben is komoly problémát okoz a nőknek, nem láttam még olyan esetet, amikor ezt az áldozatot bűntudat nélkül tudta volna meghozni bármelyik hölgy kollégám. A körülményekhez képest nekünk szerencsénk volt Rékával (Tenki Réka, a szerk.), Luca születésénél meg tudtuk úgy oldani, hogy ő mindössze egy előadást vállaljon az első évben. Persze a színészi pálya számunkra is áldozatokkal járt és jár is: az esték intimitása rettenetesen hiányzik, például ilyen a fürdetés is. Színészként egy jóval rendszertelenebb életünk van: ünnepek nincsenek és ritkán töltjük együtt a hétvégéket, viszont egyszer csak akad egy szerda, egy hétköznap, ami a miénk, a családunké.

 

A közeljövőre nézve milyen terveid vannak, amelyeket szívesen megosztanál az olvasókkal, legyen szó színházról, a filmes karrieredről, vagy éppen a rendezői posztról?  

Most mutattuk be az Oscart a Thália Színházban. Goda Krisztina BÚÉK című filmjét áprilisban és májusban forgatjuk. Ezen felül egész nyáron a Csak színház és más semmi 4. évadának előkészületei fogja lekötni a figyelmemet, ősszel előreláthatólag még egy tévéjátékot forgatok.

happy wheels