Szabad szemmel is megfigyelhető a futóversenyek egyre növekvő népszerűsége. Számos városi futóversenyt rendeznek a fővárosban is, de egyre több van vidéken is, sőt terepen is megmérettethetjük magunkat. A Budapestre utazó külföldi vendégéjszakák száma jelentősen megnőtt az elmúlt évben a városban rendezett futóversenyek miatt. Melinda egy a futók közül, aki majdnem az összes versenyen rajthoz áll. A sport sosem látott népszerűségéről, a benne rejlő lehetőségekről és a Bátor Táborról is beszélgettünk vele.
Halász Melinda hétéves kora óta kosárlabdázik, egy 2016-os térdsérülés más irányba terelte aktív életét. Hangsúlyozta, térdsérülés esetén nincs túl sok alternatíva: vízi sportok és biciklizés. Számára szükség volt futkorászósabbra, így az egyszerű futás mellett döntött. “Elkezdtem ismerkedni a futással, egy olyan sporttal, ahol nincsenek ott a csapattársaim, a barátaim, az edzőim. Meglepődtem, hogy tetszik ez az állapot is, de visszaemlékezve ez az időszak nagyon héba-hóba történt, semmi komolyabb célom nem volt a futással.”, mondta. A változást 2018 hozta, amikor is új életet kellett kezdenie a régi megszokott helyett. “Nagyon nehezen viselem a megváltozott körülményeket, így kellett valami, amivel a sok feszültséget kieresztem. Mindez annyira bejött, hogy mára már futónak tartom magam.” A kérdésre, hogy mit jelent neki a futás, azt a választ adta, miszerint szabadságot jelent számára, ahol teljesen egyedül lehet a gondolataival. Kiemelte, “Nem kell semmire koncentrálnom, önmagam lehetek. Valamiképpen mindig megnyugtat és leveszi a terheket a vállamról.
Olyan könnyű leszek tőle.” Megkérdeztük tőle, hogy minek tulajdonítja a futás népszerűségét, hiszen az elmúlt években rengeteg városi futóversenyt rendeznek, és sok olyan ember kezdett el futni a környezetünkben, aki korábban sose futott. Melinda szerint leginkább azért népszerű, mert a futást bármikor űzheti az ember. Nincs időhöz kötve, bármikor nyerhetünk egy kis időt a hétköznapokban, ami óriási előny a mai túlzsúfolt életünkben. Nem számít mennyit futunk, sem az, hogy milyen gyorsan. Előbb-utóbb észrevesszük, hogy így is folyamatosan fejlődünk, ami őt személyesen magával ragadja. “Személy szerint én sosem akartam versenyezni. Valószínűleg magamtól sosem jelentkeztem volna, de a 2018-as Vivicitta nevezési költségét a munkahelyem álta és akkor miért ne. Az első futóversenyem egy akkora flow élmény volt, hogy a lendület azóta is tart. A futóversenyek hangulata leírhatatlanul szerethető. Idegen emberek támogatnak, pacsiznak veled, biztatnak, zenélnek, táncolnak, őrjöngenek. Mindemellé pedig pöpec szervezés társul.”
A Bátor Tábor Alapítvány kezdeményezésére pénzgyűjtéssel kapcsolták össze a futást. Egy versenyző vállalja, hogy futással egybekötött jótékonykodással pénzt gyűjt össze, amelyben Melinda is részt vett. Kitűzött céljáról és az összegyűjtött összegről is kérdeztük Melindát. Elmondta, a Bátor Tábornak gyűjtött, akik a súlyosan beteg gyerekek élménytáboroztatásával foglalatoskodnak. “Felkerestem a Bátor Tábor jótékonysági sportközösségét, az Élménykülönítményt, akik mindenben a segítségemre voltak.
Kitűztem magamnak egy versenyt, ami közel fél évvel később volt. Azért érdemes egy távolabbi versenyt választani, mert addig a pontig a www.elmenykulonitmeny.hu oldalán lévő profil segítségével pénz tudtam gyűjteni, mint jótékony sportoló.”, mondta el nekünk a futólány. Kiemelte, a kitűzött cél 150 000 forint volt. Az elején álmodni se mert volna arról, hogy valaki 5000 forintnál többet utal a kampányára, se arról, hogy az összeget akár meg is közelítheti. Ez az elmélete viszonylag hamar megdőlt, mesélte, és a verseny időpontjára 182 920 forint gyűlt össze, ami számára és számunkra is hihetetlen.
“Mindeközben értékes pillanatokkal gazdagodtam. Örömömre szolgált részt venni benne. “, mesélte mosolyogva.
Aki pedig jótékonykodás nélkül is kedvet kap a futáshoz, vagy csak mozogni szeretne, vegyen egy nem túl drága sportcipőt és irány a háztömb, egy közeli park vagy sportpálya, és amennyit kedve van, fusson, mert nagyon jól fogja utána érezni magát!
Olvass bele legújabb magazinunkba!