A Rákóczi út különös macsója
Füttyös Gyuri néven elhíresült, a Nagykörút és a Rákóczi út között állandó jelleggel megjelenő, gyors léptekkel közlekedő úriember az 1960-as évektől kezdve egészen a 90-es évekig budapesti legendának számított. A férfi koráról és kilétéről ugyan csak homályos információink vannak, annyi bizonyos lehet, hogy az állandóan nőknek udvaroló, esetenként újságpapírjával hátsójukat csapkodó lakos mentális betegségben szenvedett. A folyton bélásokat (kétforintos) kunyeráló különös alak gyaníthatóan az 1956-os forradalomban egy közeli becsapódó lövedéktől légnyomást kapott, így onnantól kezdve nyugtalanná vált és állandóan hangokat hallott, kényszerbeteg lett. A kor már-már ikonikus budapesti alakját mindenki ismerte és legalább egyszer látta, amint a körúton téblábol, vagy éppen nőket csábítgat. Egyes források szerint a Móricz Zsigmond környékén nevelkedett és autófényező, vagy mérnök volt, fiatalkorában pedig még teljesen egészséges mentálisan. Halálát is csak megsaccolni lehet, többen tudni vélik, hogy 1995 körül eltűnt az utcákról és a Keleti pályaudvar aluljárójában látták utoljára. A Téglás Jánosként is emlegetett férfi, akinek igazi neve Szabó György volt különös viselkedésével beette magát a fővárosi legendák közé.
Afrikai bennszülöttek a Fővárosi Állatkertben
Ugyan a rabszolgaságot már több száz éve eltörölték, a 19. századi világvárosokban sorra nyíló állatkertek néhány üzletembere továbbvitte a nem túl szívderítő hagyományt. Európa legtöbb nagyvárosában találkozhattak a kor emberei a messzi tájakról elhurcolt, törzsükből kiszakított bennszülöttekkel, nem ritkán több családdal is. Az állatkertben annyiféle egzotikus állatot tekinthetünk meg és végül is ezen a vonalon elindulva adódik a kérdés: miért is ne lennénk kíváncsiak a különböző civilizációkban élő emberekre, törzsekre? A jelenség etikusságát nyilvánvalóan többen kérdőjelezhetnénk meg, de annyi bizonyos, hogy régen ez a „bemutató” fantasztikus attrakciónak számított és az emberek tolongtak azért, hogy megemelt jegyáron nézhessék ezeket az idegennek ható törzseket. Budapesten is tiszteletét tette egy kisebb falunyi, kétszázötven bennszülött, akik az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmából érkeztek hozzánk. El lehet képzelni honfitársaink arcát, amint életükben először meglátják a kunyhó előtt gyülekező afrikai csoportot, s annak különös viseletét, festett arcát.
Olvass bele legújabb magazinunkba!