Szórakozó
Interjú- Harcsa Veronika
  • 2017. június 14.

Először is szeretnénk gratulálni legutóbbi Tell Her című lemezetekhez, igazán nagyszerű lett. Hogy fogadnak titeket Gyémánt Bálinttal Nyugat-Európában? Milyen élménymás-más kultúrájú közönség előtt játszani?

Köszönjük, örömmel mondhatom, hogy nagyon jó az új lemez nyugat-európai fogadtatása. Berlini kiadóval és német koncert ügynökséggel dolgozunk, így egyre inkább eljutunk a külföldi közönséghez is. A fő különbség talán nem az, hogy más a hallgatók kulturális háttere, hiszen ez egy országon belül is megeshet mondjuk nagyváros és vidékközt. Inkább az számít, hogy mi magunk vagyunk külföldről jött zenekar, és többnyire első alkalommal hallanak minket, ami teljesen más kihívás, mint hazai pályán, bejáratott névként turnézni.

Hogyan tudod összeegyeztetni a magánéletedet a folyamatos koncertezéssel, turnékkal?

Nem könnyen, főleg, hogy a férjem munkája miatt félig Londonban élünk. Ráadásul zenészként többnyire hétvégén is koncertezem, és munkamániára hajlamosan könnyen túldolgozom magam. De fejlődöm, és szerencsére a zenén túl sok minden leköt, a biciklitúrák, jóga, főzés vagy olvasás teljesen ki tudnak kapcsolni.

Mi volt eddigi életed során a legtanulságosabb élmény számodra, és mit tanultál belőle?

Harminc évesen visszaültem az iskolapadba, amikor kimentem Brüsszelbe egy kétéves mesterképzésre. Kinyílt a világ, rengeteg új impulzust kaptam. Alkotóként természetes, hogy a pályánk végéig folyamatosan képezzük magunkat, de a brüsszeli képzés sokkal nyitottabbá tett.

Nagyon színes, egyedi és különleges a munkásságod. Honnan merítesz vagy kapsz ihletet a dalszerzéshez?

Vannak zenészek, akik rátalálnak egyetlen önazonosútra, engem viszont alkatilag vonz a változás, az új területek felfedezése. Ez azzal jár, hogy időről időre elhagyok bejáratott utakat (zenekarokat, közönséget), és elindulok valami újat felépíteni, most például több projekten dolgozom klasszikus zenészekkel. Ez egyrészt rizikó, másrészt garantálja az inspirációt és az adrenalint. A dalszerzéshez a fő téma nyilván maga az életem, a másik ihletforrás viszont a zenésztársaktól kapott impulzusok, és az adott zenei terület.

Mi volt a legjobb tanács, amit valaha kaptál?

Az elmúlt időszak legjobb tanácsát mondom inkább el. Mostanában kezdtem megérezni, hogy az állandó úton levés milyen fárasztó, ugyanakkor nehéz róla lemondani, mert ilyen a munkám, és mert annyira izgalmas. A jógaoktatóm mondta erre, hogy igaz, hogy ha gyökeret eresztünk, azzal vesztünk a mobilitásunkból, másrészt végtelen sok tápanyagot tudunk felszívni a gyökereken keresztül.

Külső szemlélőként számomra úgy tűnik, hogy nagyon tudatosan éled az életed. Mit gondolsz miben rejlik hosszútávon a tudatos életvitel?

Próbálok sok kérdést feltenni magamnak, olyanokat, hogy mi a fontos, miért fontos, miben mi a perspektíva, stb. Írtó sok múlik az időbeosztáson is.

Mit javasolnál egy kezdő zenésznek, aki szerint nem is fontos a zeneelmélet? Miért lehet mégis nagyon fontos?

Nem mindig fontos, egyszerűen csak időt spórol az, aki képben van az elmélettel. Sokkal könnyebb más zenészekkel együtt dolgozni, ha van egy terminológia, amit mindenki ismer. Illetve komplexebb dolgokat fog tudni játszani vagy komponálni, aki érti a zenei funkciók hátterét. A zene tanult nyelv, a zene elmélet pedig olyan, mint a nyelvtan. Gazdagabban és pontosabban fejezi ki magát, akinek a kisujjában van a nyelvtan.

Mi az, amit mindenféleképpen szeretnél elérni a jövőben?

Igazából nincs ilyen. Nagyon szeretem az életem meglepetéseit, és néha a legnagyobb élmények teljesen tervezetlenül érnek. Szakmailag nagyon szeretném megtartani a mostani függetlenséget és változatosságot, ez már garantálja a többit.

 

happy wheels