Kult
Filmkritika- Hollywood szépfiúja és Pablo Escobar

Ha a mostani filmes trendeket nézzük, rá kell, hogy jöjjünk, az amerikai álom és az eléréséhez vezető rögös (és többször illegális) út megfilmesítése, illetve a főhős portréként való ábrázolása virágkorát éli. A filmek egy síkra épülnek: kis ember, nagy álmokkal, szívós természet és persze az elmaradhatatlan manőverezések. Nincs ez másként az ősszel bemutatott, Tom Cruise nevével fémjelzett filmmel, a Barry Seal: A beszállítóval (American Made) sem.

Barry Seal: A balek

Miután átestünk a kezdeti sokkon, melyet maga a főszereplőnk, Tom Cruise idézett elő, – aki 50 évesen is hihetetlenül jó formában van, – az első észrevételünk az volt, hogy a vártnál jóval kevésbé eseménydús a film. A rendkívüli igaz történeten alapuló sztoriban ugyanis gyönyörű tájakon repül át Tom Cruise (Nicaragua, Kuba, Kolumbia, Mexikó stb.), de az állandó pilótáskodást ez önmagában még nem varázsolja szuperprodukcióvá. Ugorjunk is bele a részletekbe!

Maga a történet rendkívül izgalmas, hiszen a másodpilótából előléptetett Barry Seal (Tom Cruise) egy nem is olyan nagy véletlen folytán elkezd a CIA-nak dolgozni. Aktás manusok helyett végül a kolumbiai drogbárónál, Pablo Escobarnál landol főhősünk, akinek utána valami a fejébe szállhat, hiszen a DEA (amerikai drogrendészet) is felkéri egy fontosabb besúgói pozícióra, amit kérdés nélkül el is vállal. A kartelles bulik és a tömérdek pénzzel járó drog, – ember- és fegyverkereskedelem egy idő után klasszikus virágzás-bukás történetbe fullad. A film végét nem mondjuk el, hiszen nem szeretnénk nagyon spoilerezni, de annyi bizonyos, hogy az ide-oda rángatott Barry végül belebukik a hatalmas bizniszelésekbe és tulajdonképpen magának ássa meg sírját. Az cirka kétórás játékról az volt a benyomásunk, hogy főszereplőnk valahogy túl teszetosza és egyáltalán nem tudja érvényesíteni az akaratát: egyik szervezettől a másikhoz lökdösik, mígnem a túlélésért küzd feleségével, Lucy Seallel (Sarah Wright) és három gyerekükkel. A családnak annyi pénze van, hogy a kapott „szolgálati” bunkerből malibui villákat megszégyenítő palotát varázsolnak, s mikor már a gardróbban és a kárpitban sem fér el a pénzük, autókba teszik azt, vagy éppen a kertben ássák el. Nagy pozitívuma viszont a filmnek, hogy hitelesen mutatja be a titkos szervezetek közötti kapcsolatot és a politikai erők valódi háttér munkálatait. A 70-es, 80-as évek Amerikájában ugyanis több ország sorsáról döntöttek, a kommunista törekvések leverése és egy újabb hadsereg felvirágoztatásának témaköre pedig sokszor a kihelyezett ügynökök hangulatingadozásának volt kitéve.

InfoPont mérő: 3/5

 

Golács Réka Emese

No comments so far!
Leave a Comment
happy wheels